Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Veres Gábor: Népi jogszokások kutatása Heves megyében

ben történt. Ezt szolgálta a nemzéskorlátozás is, ami azonban megyénkben, a Baross-féle gyűjtés szerint, ritka mindössze négy településen élt.

24 Az öröklési jogszokásgyfíjtés célja itt is a törvényjavaslat elkészítése volt. Baross János konklúzióként a fakultatív törzsöröklés bevezetését javasolta (hannoveri rendszer), mert ott ahol megvolt konzerválhatta volna a meglévő szokást, de megfelelő pénzintézeti támogatással az ország más részeiben is terjeszteni lehetett volna. Tagányi Károly kutatásai A magyar jogszokáskutatások területén Tagányi munkája 1919-ben

25 olyan szintézisnek tekinthető, mint Tárkany Szűcs Ernőé 1980-ban.

26 Tematikájukban különbséget mutatnak, de a maga korában mindkettő magasan kiemelkedett - értékrendet, útmutatást adva - a témában megjelent munkák közül. Tagányi könyvének nagy érdeme az összehasonlító vizsgálatokra való törekvés. Nyelvrokon és más európai és Európán kívüli népek jogszokásgyűjtését és ezek eredményeit tekinti át először, s csak ezt követően, mintegy ennek keretébe illesztve tárgyalja a hazai élő jogszokásokat: „...hogy munkánk kellő sikerrel járjon, elsősorban a külföldi hasonló czélú gyűjtések eredményeit, szempontjait és módszerét kell megismernünk." Fő célként az ősi magyar jogi, társadalmi és gazdasági élet felderítését jelölte meg. A parasztság az a társadalmi réteg, amely még őrizheti elemeit a régi jogi szabályozásnak. Példáival rendszerében próbálja láttatni a jogi elemeket, s ha valamelyik elem hiányzik más népek köréből hozott példával egészíti ki, mutatja meg, hogy még ismeretlen kérdésekben más népcsoportok körében milyen adatokra találtak. A még fel nem tárt magyar párhuzamok keresésére kérdéseket fogalmaz meg, s mint azt a következő fejezetekben láthatjuk, ezek a kérdések változatlanul kapnak helyet az 1939-ben induló gyűjtőmunka kérdőíveiben: - Mit becsül vidékenként a legtöbbre a menyasszonyban a nép? - Egészségét, munkaerejét, származását, gazdagságát-e vagy lelki tulajdonságait? - Rokonok közt melyik ízig engedi meg a jogszokás a házasságot? Ezeken kívül számtalan kérdés bizonyítja, hogy Tagányi munkáját 1939-ben a Néprajzi Intézetben dolgozó kutatók ismerték és figyelembe is vették saját kérdőívük kidolgozásánál. Tárkany Szűcs Ernővel ellentétben nem csak a magyar etnikai csoportok körében talált párhuzamra, hanem a Föld más népeivel is, emellett nagyobb időintervallumban keresi történeti, jogtörténeti példáit. Az endogámia - exogámia kérdésénél

27 Vas megye hegyhátvidéki falvai, a borsodi matyók mellett ókori, korabeli indiai, maláj, kirgiz, finn-ugor, kínai, mongol népek körében végez összehasonlítást, összekapcsolva Mátyás király törvényei felé való jogtörténeti kitekintéssel. Ez a szemlélet az egész művet végigkíséri. A természeti népek köréből hozott illusztrációknál nem kevésbé fontos számára a környező népek és a magyarországi nemzetiségek jogszokásainak összehasonlító vizsgálata. Áttekinti a jogszokásgyűjtés és feldolgozás körében íródott külföldi irodalmat, e mellett a kapcsolódó jogtörténeti munkák és az 1919-ben rendelkezésre álló jogszokásgyűj24 BAROSS János 1905.36. 25 TAGÁNYI Károly 1919. 26 TÁRKANY SZŰCS Ernő 1980. 27 TAGÁNYI Károly 1919. 19-20. 492