Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Cs. Schwalm Edit: A hímzés tanulása. Mintakendők, feliratok textilek díszítőelemei Heves megyében

19. kép. Ltsz: 69.49.1.Hímzett díszlepedő, XX. század eleje, Felnémet. 79.19.16.); búcsústarisznya, Felnémet, 14. kép hímzett csillaga megtalálható pl. a szilvásváradi szőttes kötényen (66.107.1., 17. kép), de általános a hevesi szőtteseken is.

58 A különböző madár- és állatfigurák is megjelennek szőttesen, hímzésen egyaránt. Bár köztudott a hímzés részbeni szőttes eredete, valójában kölcsönhatás van a kettő között, hiszen a hímzés nemritkán visszahat a szőttesre. Pl. az 1930-as években a Sárközben a helyi hímzésekből adoptált egyszerűbb szedett mintákat is készítettek.

59 A Szilágyságban, Désházán egy Nyírségből odakerült asszony kezdett szedetteseket szőni, varrottas minta után vagy könyvből.

60 Ugyanezzel találkozunk a hevesi szőttes-hímzés azonos motívumkincsben is. Pl. aligha lehet eldönteni, hogy a szegfűs minta a szőttesből került-e a hímzésbe vagy fordítva.

61 A kiegészítő figurális jelek típusai között legtöbb a virágtő, korsóba, kehelybe vagy cserépbe helyezve. Mintegy 40 változatát figyelhetjük meg gyűjteményünkben. 3-5-7 osztatúak, van közöttük reneszánsz mintakönyvekből ismert, olaszkorsós, de teljesen naturalisztikus rózsacsokor is. (21. kép) Gyakori egy-egy önálló virágszál, bimbó vagy egy virágfej (szegfű, rózsa) elválasztó elemnek. (22. kép) Legérdekesebb egy kehelybe helyezett 5 osztatú virágtő, melynek 8 olyan variációja van, amely néhány öltéselemben, eltérő szálra számolt vagy vastagabb fonalú keresztszemek alkalmazásában, másképp formált 58 LENGYEL Györgyi 1987. 14., 19., 27., 28. kép. 59 FLÓRIÁN Mária 1994. 94., 99. 60 SZENTIMREI Judit 1974. 149. 61 LENGYEL Györgyi 1987. 40. 11. és 13. kép. 474