Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Cs. Schwalm Edit: A hímzés tanulása. Mintakendők, feliratok textilek díszítőelemei Heves megyében

gyár népi tárgyakra nem jellemző.

42 Ez utóbbi megállapítást a gyűjteményünkben található tárgyak ismeretében kiegészíthetjük azzal, hogy Heves megyében a lakástextileken gyakran találkozunk vallásos felirattal. Általában búcsústarisznyán - ez a tárgy funkciójából ered - de díszlepedőn, abroszon is előfordul. Legtöbbször előforduló felirat: Jézus Mária Szent József segíts meg; Isten hozott (ezek gyakran együtt szerepelnek); Jézus az én reményem; Szeressék mindenhol Jézus szívét; Dicsértessék a Jézus Krisztus, mindörökké ámen, az isten áldása legyen e házon, üdvözlégy Mária. Nem tekinthetjük ugyan kimondottan feliratnak a monogramot, néhány gondolatot érdemes elmondani róla. Heves megyében a lányok kelengyéjének szinte minden darabjába belehímezték a tulajdonos nevének kezdőbetűjét. Törülközőkön, asztalkendőkön, szakajtóruhán, törlőruhán általában az egyik szélminta fölé, középre varrták. Abrosznak, sütőabrosznak az egyik sarkába hímezték, zsákokra is gyakran varrtak monogramot. Búcsústarisznyán, lepedőn általában teljes név szerepel, a monogram ritkább. Még az 1970-es évek elején is, a legtöbb faluban szépen be volt hajtogatva a leányok vászonneműje a szekrénybe. Oly módon, hogy a keskeny szélminta a hajtáshoz essen, s kiemelve egy textilt a sorból, a hajtás fölött előtűnt a monogram. Díszlepedőt, búcsústarisznyát ekkor már nem készítettek. Általában csak a mindennapos használatú lakástextileket hímezték ki vagy látták el legalább monogrammal (törülközőket, szakajtókat és néhány abroszt).

43 A lakástextilek közül a díszlepedőket, abroszokat, búcsústarisznyákat, iskolástarisznyákat, s elvétve a törülközőket látták el névvel, más felirattal, esetleg évszámmal. Mint már említettük, Heves megyében a nagyobb méretű textileken többféle hímzőtechnikát is használnak egymás mellett. Általában subrika-keresztszemes motívumsor, vagy subrikalaposöltéses fehérhímzés (tömöttvarrás) váltja egymást. A felirat mindig keresztszemes öltéssel készül.

44 A viselet darabjai közül a női vászonkötényeken és a vőlegényingeken találkozunk néha névvel vagy monogrammal. A gyűjteményünkben lévő közel 60 db feliratos tárgy közül 19 darabon csak név szerepel (a tulajdonos vagy a készítő neve, ami gyakran azonos), 18 db tárgyon csak vallásosfelirat van (illetve ezek között öt textil monogrammal is el van látva), név és vallásos felirat együtt 8 db textilen szerepel, név és évszám együtt 6 db tárgyon, és csak évszámot hímeztek 2 db textilre (az egyiken a készítő monogramja is ki van varrva). A díszítmény szerkezete, a sorminták, feliratok vagy monogramok, egyedi, figurális díszek, díszítőelemek elhelyezése, egy-egy tárgytípuson belül is változó. Függ a használat módjától, a tárgy funkciójától, esetleg a tárgy méretétől, de mindig központi helyen van, dekoratív elosztásban. A díszlepedőknek több formája is ismert a megyében. A sátorlepedőt három szélből állították össze, horgolt vagy gyári csipkével. Mérete: 300x200 cm körül. Egyik keskeny végén helyezkedik el a széles, gyakran 50-60 cm hímzés. Másik keskeny végére egy vagy két sor mintát varrtak. A díszítményt mindig borsóka fogja közre, amely a csipke mellett, a szélek összefogásánál is végigfut, mintegy keretet adva a kompozíciónak, széleit három 42 ÍC CSILLÉRY Klára 1979. 131. 43 Több faluban, pl. Mátraderecske, Bodony, Fedémes, Erdőkövesd, Noszvaj stb. az 1970-es évek elején még minden lánynak elkészítették a kelengyéjét, nagyon sok helyen a tisztaszobában lévő szekrényben tartották. Gyakran azonban a lányok már nem használták. Ezt a kelengyét már nem a lányok varrták, hanem az édesanyjuk vagy a nagyanyjuk. 44 A színes, szabadrajzú, feliratos dísztörülközők az 1930-as években jöttek divatba, ezekkel nem foglalkozunk. A korábbi, keresztszemes hímzések között ritka a feliratos. 462