Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Cs. Schwalm Edit: A hímzés tanulása. Mintakendők, feliratok textilek díszítőelemei Heves megyében

hímzést otthon tanulták még iskolás koruk előtt, s a keresztszemes öltést tanulták az iskolában.

31 Heves megyében néhány helyen szintén az iskolában sajátították el a keresztszemes varrást ritka, szitaszerű szöveten.

32 A serdülő leánykák egyik kedves, vasárnapi foglalkozása volt a minták gyűjtése. Volt, aki rajzolta, papíroson rögzítette a látott, új mintát, mások - olyan helyeken, ahol divatos a mintakendő - kis darab rongyra varrták rá a nekik tetsző új mintát, amit ők maguk is fel akartak használni. Szabályszerű, ábécével ellátott mintakendő kevés akad a falusi házakban, amiket, mint „mintakendőt" könyvelhetünk el, azok különböző nagyságú és minőségű kivarrt vászondarabok tulajdonképpen.

33 Ennek egyrészt az is az oka, hogy a kislányok legtöbbször valami egyszerű, de használható holmit varrtak maguknak, azon tanultak: kis zsebkendőt, kézelőt, esetleg iskolás.tarisznyát. Másik oka a hiányos iskolai kézimunka-oktatás volt (ld. előbb 1922-es háziipari tanácskozás: osztatlan iskolák, férfi tanítók). A XIX. század végén, XX. század elején készült mintakendők döntő többségét tehát olyan leányok varrhatták, akik polgári iskolába, vagy más típusú felsőbb leányiskolába jártak. Ezt több tényező is bizonyítja. 1.) olyan öltéstípusokat használnak, ami népi hímzéseken egyáltalán nem fordul elő: gobelin öltés, hurkolt perzsa csomózás, petit-point öltés, stb. 2.) olyan mintaelemeket hímeznek, ami népi textileken nincs: bőségszaru, piramis formájú síremlék szomorúfűzzel, templom, pillangó, úrihímzés motívumai, stb. 3.) a hímzőfonal selyem vagy vastag gyapjú. 4.) a színezés legtöbbször igen élénk, 2. kép. Ltsz: 71.66.1. (Ip.) Mintakendő, 1875, Eger. (részlet) 31 KRESZ Mária 1949.91. 32 TOMPA Béláné - VARGA Marianna, é.n. 3. Ezek az adatok is már a két világháború közötti időre vonatkoznak! 33 FÉL Edit 1964. 50. 456