Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Petercsák Tivadar: Bárd, fejsze, fűrész. A fakitermelés eszközei

általában a városbeli reszelő- vagy fűrészvágóhoz vitték. Az ilyen fűrész fogait végig levágták, s teljesen új, hosszú fogakat vágtak helyettük. Ezáltal azonban a fűrész könnyűvé vált a fadöntés céljára, így legfeljebb csak kétszer lehetett újravágatni a fogakat.

51 A nagyfűrész a fadöntés és darabolás eszköze a fakitermelés során. A 15-18 cm-nél vastagabb fák kivágásánál már az emlékezet óta fűrészt használnak. Először a dőlés irányában fejszével két oldalról fekvő V-alakú nyílást metszenek ki a fa törzséből 20-30 cm magasságban, majd a másik oldalról a kimetszés felett befűrészelik.

52 Gyöngyös város 1885-ben előírta a favágóknak, hogy a fákat féloldalas metszéssel kell fürészelni, nehogy az esővíz megálljon a tuskón és kárt okozzon.

53 A kidöntött vastag fatörzseket a földön nagyfűrésszel darabolták fel a megadott méretre. 8. kép. Hakkolás (Bakonycsernye). Magyar Néprajzi Lexikon 2. kötet 64. nyomán. 9. kép. Fűrészelés (Bakonycsernye). Magyar Néprajzi Lexikon 2. kötet 64. nyomán. 51 HEGYI Imre 1978.61-62. 52 A favágás műveletének és a V-alakú kimetszés változatos elnevezéseihez lásd: PETERCSAK Tivadar 1992. 137., ill. 39-41. jegyzetek. 53 HML. Gy.vl. XCVI/8. 431