Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Petercsák Tivadar: Bárd, fejsze, fűrész. A fakitermelés eszközei

ték alkalmazni az új favágó eszközt.

15 Erdélyben a fűrész lassú elterjedésének okát drágaságával és a karbantartás igényességével magyarázták. Pedig itt sem volt hiány az ajánlásban. Pl. Kiss József Torda megyei erdőfelügyelő 1816-ban az erdők hathatósabb megóvása érdekében javasolta a vastagabb fák döntésénél és darabolásánál a fűrész használatát.

16 A Sopron megyei Röjtökmuzsaly erdőgazdaságában a kétkezes fűrész a XIX. század elején honosodott meg,

17 de a zirci apátság erdészetében Villax apát még 1842-ben is újabb rendeletet adott ki, hogy „szembetűnő haszna végett" a fákat fűrésszel kell kivágni, lehetőleg alacsony tuskóval.

18 Heves megyében 1868-ban „a vastagabb fa egy időtől ... fűrésszel, a vékonyabb pedig fejszével vágatik." Itt 10-20 krajcárral többet fizettek azoknak, akik fűrésszel döntöttek ki egy öl fát.

19 A gyöngyösi tilalmas erdőkben a nyers fa kivágására használt fejszék elvétele a XIX. század során gyakran szerepel a peres iratokban. A század második felében a városi erdész által vezetett károkozások kapcsán esik szó a fejszék zálogba vételéről. Ezeket árverésen értékesítették a városi pénztár javára. A könnyen elrejthető fejsze rendszeres használatára következtethetünk abból, hogy 1849. november 5-én 87 elkobzott fejszét adtak el 30 forint 6 krajcár értékben.

20 A néprajzi közlések szerint Erdélyben még a századforduló idején is „fejszével rótták a fát, nem volt harcsafűrész." Itt a jó minőségű erdei fűrészekkel dolgozó olasz és szlovén munkások példamutatásának volt fontos szerepe. Mindezekkel együtt a fűrész térhódítása csak a két világháború között tetőzött Erdélyben.

21 A fenti adatokból is láthatjuk, hogy a fakitermelés egyetlen szerszáma évszázadokon át a különböző helyi elnevezésekkel illetett fejsze volt. Ezek mérete és elnevezése attól függött, hogy milyen munkára használták. A palócföldi Mikófalván az ölfavágó fejsze táblája szélesebb, mint a közönséges fejszéé. Sajópüspökiben a 2 kg-os nagy fejszét használták a fakitermeléshez.

22 A Bükk hegységben alkalmazott döntőfejsze 1,45-1,65 kg súlyú, kis fokú munkaeszköz. Az 1940-es évekig többnyire cigánykovácsok és falusi kovácsok készítették. A mályinkai, ómassai és tapolcsányi adatok szerint a cigányfejsze tartósabb, használhatóbb a 1. kép. Favágó fejszék (Bakonycsernye). Magyar Néprajzi gyárinál. A legkeményebb Lexikon 2. kötet 64. nyomán. 15 Horehronie 1969.281. 16 KÁDÁR Zsombor 1993. 69. 17 KOMLÓS Géza 1975. 387. 18 NAGY Domokos Imre 1975. 181. 19 ALBERT Ferenc (szerk.) 1868. 406. 20 HML. Gy.vl. 1. XCV/10. 21 KÁDÁR Zsombor 1993. 68-69. 22 Saját gyűjtés. 425