Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Paládi-Kovács Attila: Medvesalja földje és népe

népei tartoztak hozzá, de telepeik folytatódtak Heves megye szomszédos részein is.

54 A szűkebben vett Medvesalja központja Bást volt, melynek határa a XIII. században még magába foglalta a környéken még ma is létező hat falut, sőt Tajti csak a XV. században vált ki közülük. A Bást eredetéről 1665-ben kihallgatott tanúk azt vallották, hogy ott volt az egész Medves-vidék egyháza, egyben központja.

55 Ez a szoros kapcsolat Egyházasbást és leányegyházai (Obást, Almágy, Ajnácskö, Dobfenék, Vecseklö) között azután is megmaradt, hogy a XV. században egyes falvakat (Obást, Vecseklö, Hidegkút) - az új birtokosok érdekei szerint — átcsatoltak Nógrád vármegyéhez. A Medves-vidék külső, déli zónájában régi anyaegyháza van Cerednek, melynek két leányegyháza (Hidegkút és Tajti) a szorosan vett Medvesaljához tartozik. Önálló egyháza van Zavarnak (filiája Szilaspogony), Barnának, s tőle délnyugatra Kazárnak (filiája Mátraszele és Vizslás).

56 A Medvesaljával szoros kapcsolatot tartó Péterfala egyházszervezeti szempontból ahhoz a falucsoporthoz tartozik, amelynek anyaegyháza Gesztetén van. Ennek filiája Détér, Jeszte és e falvakat felfűző patak forrásvidékén fekvő Péterfala is.

57 Ez a falucsoport azonban a gömöri Erdőháthoz tartozik. A két kistáj határán néhány elhagyott faluhely található. Ezeket az irtás eredetű faluhelyeket a XIX-XX. század fordulóján pusztának nevezték. Juhásztanyák, hodályok, marhatartó majorok és a hozzájuk tartozó juhászok, béresek éltek a pusztákon. Határuk a pusztásodás miatt beolvadt valamely közeli falu határába. Például Utas Medveshidegkúthoz, Baratony Ceredhez, Répás Péterfalához tartozott.

58 Az egyházszervezeti kapcsolatok lenyomata figyelhető meg az iskolai körzetekben. Iskolamester és iskola az anyaegyházak mellett jelent meg először, a filiák tanulói az anyaközség iskoláihoz tartoztak. Egyházasbáston 1707-ben plébános és iskolamester is találtatott: ők látták el a Básthoz tartozó 6-8 falu lelki gondozását. 1771-ben Báston katolikus tanítóról emlékeznek meg, akinek azonban nincsenek tanulói. 1771-ben Gesztetén is volt katolikus iskola. Hozzá tartozott Détér, Jeszte és Péterfala népe.

59 Az egyháznak és iskolának meghatározó szerepe volt Medvesalja és a környező falucsoportok összetartozásának ápolásában, külső kapcsolatrendszerében. Ezt az elzárt vidéket a reformáció lényegében nem érintette. Középkori vallási hagyományok csaknem érintetlenül éltek tovább a katolicizmus folytonosságának köszönhetően. A római katolikus hívek gondozását elősegítette a ferences rend Füleken működő temploma és rendháza, melyet gróf Koháry István alapított. Ferencrendi szerzetesek 1513-1544 között is éltek már Füleken, s a török kiűzése után hamar visszatértek a több megye székhelyeként szolgáló városba. 60 A Medvesalja egyik népi kultikus központja a Básti-hegy forrása és viszonylag rövid múltra visszatekintő Mária búcsújáró helye. Ennek szerepe azóta nőtt meg, amióta ez a táj elszakadt régi és legfőbb búcsújáró helyétől, a Mátraverebély határában levő Szentkúttó\. 54 GYÖRFFY György 1987. II. 467. 55 ILA Bálint 1944. II. 232. 56 MOCSÁRY Antal 1826.

1. 159, 163, 174, 184, 189, 213. 57 ILA Bálint 1944. II. 332. 58 BOROVSZKY Samu szerk. é.n. (1911) 28, 82., BOROVSZKY Samu szerk. é.n. (1903) 78. 59 ILA Bálint 1944. II. 234. 332. 60 FÉNYES Elek 1837. II. 220., BOROVSZKY Samu szerk. é.n. (1911) 373. 401