Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Horváth László: Lengyel menekültek Gyöngyösön a II. világháború idején

tűzvész óta egyre sürgetőbb. A XVIII. században épült Főtéri ház erre a feladatra már elégtelen. A régi gimnázium épületét mint Fiókvárosházát kisegítő célokra igénybevették, de a majdani új városháza építése előtt a helyhiányt kiválóan enyhítené ez az épület.

24 Ezek a tervek 1937-ben ismét lendületet nyertek azáltal, hogy egy teljesen új városháza építésének még a terve is irreálissá vált. Másrészt a katolikus egyháznak is több terve volt a kastély épületével, melynek megvételét messzemenőleg támogatták, de korántsem városháza majdani céljaira. „Az Orczy kastély régóta húzódó ügye a plébániának illetve az egyházközségnek — írta a Felsővárosi Egyházközség História Domusa. Gyöngyös város képviselőtestülete 1941 tavaszán egyhangú határozatban kimondta az Orczy kastélynak, mely a város tulajdonát képezi, az egyházközségektől fenntartott Mezőgazdasági Középiskola és egy fiúint er nátus céljaira való átengedését. Égetően szükség volt erre. Van a városnak sok virágzó, népes iskolája, de internátiisa egy sem. így a vidéki tamilok kénytelenek magánhelyeken helyezkedni el, ahol természetesen igazi nevelő munkáról szó sem lehet... "

25 Végül - talán mindennél döntőbben - új menekülthullám jelent meg a városban 1940. nyarán, az erdélyi menekülteké. A főleg Dél-Erdélyből a második bécsi döntést követően Magyarország felé megindult menekültáradat elég jelentős létszámban elérte Gyöngyöst. Dr. Gondos Miklós a gyöngyösi erdélyi menekülttábor orvosa Dr. Antall József miniszteri tanácsoshoz írt levelében számol be az akkori állapotokról: „...Nagy küzdelmet folytattam több mint 700 rongyos, eltetvesedett, rühös és fertőzőbetegséggel tarkított menekülttel, kik között 200 kis gyermek is volt, hogy megóvjam őket a pusztulástól és a várost a tőlük eredő járványoktól... " 26 Az Gyöngyösi Erdélyi Polgári Menekülttábor hivatalosan 1940. szeptember 15-én létesült. Bázisa szintén az Orczy-kastély épülete. Heti tábori jelentést volt köteles a táborparancsnok készíteni ekkortól 1941 július l-ig, az erdélyi tábor hivatalos felszámolásáig. (A gyakorlatban szeptember l-jével szabadult fel az épület). A megmaradt jelentések hűen alátámasztják a tábori orvos beszámolóját.

27 Mindenesetre 1940. őszére fel kellett szabadítani a lengyelektől a kastélyt az erdélyiek számára. A gyöngyösi Lengyel Polgári Menekült Tábor már 1940. év elején hanyatlani kezdett. Az itt elhelyezettek is elvágyódtak innen, de nemcsak a helyzet zordonsága miatt, hanem kezdtek kialakulni az igazán jelentős lengyel menekült központok az országban. A pánik24 Hevesvármegye 1934. december 1. 8. old. Mi újság Gyöngyösön?, illetve Mátravidéki Hírlap 1934. december 1. 1 .old. Megoldás felé, december 15. 1 .old. Eladni és venni!, december 22. 2. old. Az Orczy kastély cikk: „...a városháza hivatalait az Orczy kastély épületében maradék nélkül el lehet helyezni, s le lehet bontani a félig-rom Anyavárosházát. " 25 Szent Bertalan Egyházközség História Domusa 1944. február 26 OL. K150-1944-IX-10-560385 Dr. Gondos Miklós levele Dr. Antal Józsefhez 1942. május 9. Egyébként a gyöngyösi Dr. Gondos Miklós volt az egyetlen orvos az országban, aki a belügyminisztérium szerint az erdélyi menekültek nagyon terhes orvosi ellátását önzetlenül és nagyon sikeresen vállalta, s ezért kitüntetésre is felterjesztették. A korra oly jellemző adalék, Heves Vármegye Főispánja a gyöngyösi orvos elismerésben való részesítését többek között azért ellenzi, mert izraelita származású. (Biz.64/1942. évi Főispáni levél a belügyminiszterhez) 27 OL. K150-1944-IX-10-(225229) 1940. Heti helyzetjelentés a gyöngyösi Erdélyi menekülttáborról, 1940. nov. 30. „...A november 15-én kelt jelentésben felsorolt ruházati cikkeket tisztelettel kérem a legsürgősebben rendelkezésre bocsájtani, mert azokra a tél beállta miatt halaszthatatlanul szükség van...A menekültek között sokan vannak teljesen lerongyolódottak, kiknek elkezdve a cipőtől mindenre szükségük van... " 379