Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Horváth László: Lengyel menekültek Gyöngyösön a II. világháború idején

A napi élelmezés, szállásköltség előteremtése is gondot jelenthetett az első napokban, hisz a 60 menekültből csak 14 tudta saját maga fedezni az eltartás költségeit, míg 4 főnek egy gyöngyösi magánszemély, 2 menekültnek - papoknak - a Ferences zárda, 1 embernek más lengyel menekült fedezte itt tartózkodásának költségeit. A többi 39 személy ellátásáról Gyöngyös megyei város saját költségén gondoskodott." Gyöngyös októberre a megye egyik legnagyobb „lengyeles" központjává vált. Míg azonban a lengyel tisztek, katonák anyagi helyzete gyorsan rendeződött, addig a polgári személyek Magyarországon nehezebben éltek. A katonák a Honvédelmi Minisztérium 21. osztálya által folyósított rendszeres havi zsoldból tisztességes életszínvonalat biztosíthattak maguknak és családjuknak. A katonai menekültek napi zsoldja jelentős. Tábornok 8 pengőt, törzstisztek 6 pengőt, tisztek 4 pengőt, tisztjelöltek 2 pengőt kaptak, s minden egyes velük érkezett hozzátartozó után naponként további 2 pengő ellátmányba részesültek.

I2 A polgári menekültek központilag megszervezett segélyezés híján „változatosabb" életet éltek. Néhány menekült vagyoni helyzete a tisztekéhez hasonló színvonalat is elérte, mások pedig városi kegyelemkenyéren éltek. Az Orczy-kastély telítődése folytán egyre többen kerültek a szegények közül is magánházakhoz. Ebben az esetben a polgármesteri hivatal amolyan lakbért utalt ki a befogadó helyi családoknak. Számos esetben utólag kiderült, hogy az így kapott összeget a gyöngyösi lakástulajdonosok a menekülteknek ajándékozták hónapokon keresztül, ezáltal juttatva őket egy kis költőpénzhez.

13 Később a polgári menekültek is rendszeresebben, szervezettebben részesültek ellátmányban a Belügyminisztérium IX. osztályán keresztül, mely napidíjakat, segélyeket, adományokat folyósított.

и A magánházaknál lakó gyöngyösi lengyelek 1940 telén kérvényezték, hogy a nagy hidegek miatt bőven fogyó tüzelőanyag kompenzációjaként emeljék az ellátmány összegét. Az indítványhoz Puky Árpád polgármester is csatlakozott, s a téli hónapokra legalább 1,40-es „napidíjat" talált indokoltnak az ekkor egyébként már 1,20-as ellátmány helyett.

15 Kezdetben a 78/1940. sz. Menekültügyi Körrendelet az ország területén tartózkodó minden polgári menekült napidíját 1 pengőbe állapította meg és elszállásolásról - legtöbbször zárt táborokban - gondoskodott. Ilyen zárt tábornak számított a gyöngyösi Orczy-kastély is a lengyelek számára. Szerencsés módon fennmaradt ennek a kényszerszállásnak a lengyel nyelvű 1939. október 5-én kelt napirendje. Ez a szabályozás zord tábori életet feltételez (Lásd I. sz. melléklet) Az egri „katonás" élethez képest is meglepően szigorú. A kastély egyik nagytermében 8 órakor reggelit, 13 órakor ebédet és 18 órakor vacsorát szolgáltak föl, viszont a kastélyt és a kastélykertet csak „kilépővel" lehetett elhagyni a köztes időkben. Még a templomot is csak nehezen, csoportosan közlekedve, közös kilépővel hagyhatták el. Boleslaw Gawrych elég keserűen emlékezik vissza a gyöngyösi napokra. A lakosság itt is tüntető szívélyességgel volt irányukban, de az egész ittartózkodást megkeserítette a hivatalos közegek hozzáállása. Az Orczy-kastély „fegyveres portásokkal" őriztették, akik 11 Egy 1939. október 10-én kelt rendőrségi jelentés szerint újabb 3 fővel gyarapodott a Gyöngyösre menekült lengyel polgári személyek száma. A 3 férfi között egy mechanikus, egy földműves és egy sofőr találtatott. Ketten az Orczy-kastélyba kerültek a város költségén, a mechanikus pedig magánháznál szállt meg a maga költségén. 12 KAPRONCZAY Károly 1992. 82. 13 LAGZI István 1981.33. 14 OL. K150-1944-IX-10-560385(133/940(8336/940) 15 OL. K150-1944-IX-10-560385(133/940(8336/940) Dr. Puky Árpád gyöngyösi polgármester levele a BM. Menekültügyi Osztályára az élelmezési adagváltság tárgyában. 1940. ápr. 9. 374