Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Horváth László: Lengyel menekültek Gyöngyösön a II. világháború idején

Horváth László LENGYEL MENEKÜLTEK GYÖNGYÖSÖN A

II. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN Stiller László emlékének A második világháború kitörését követően Heves megyébe menekült lengyelek története jól dokumentált, többszörösen feldolgozott. Az Egerben átmenetileg otthont találókról Csiffáry Gergely és Lagzi István emlékezett meg több kiadványban

1

, míg a hatvani lengyel menekültek életéről Németi Gábor

2 publikált két ízben is. A téma legteljesebb körű feldolgozását ugyancsak Lagzi István készítette, aki nemcsak a lengyel, de a francia menekültek Heves megyei történetét is megírta jelentős levéltári kutatások alapján.

3 Ezzel szemben a „gyöngyösi" lengyelekről legfeljebb csak utalásokat találhatunk. A Gyöngyösre menekültek történetének háttérbe szorulását csak részben indokolja az egrihez vagy selypihez képest kisebb létszám, legalább ennyire közrejátszott az írott források hiánya. Míg az egri földolgozást elősegítette az ottani lengyelség jelentős létszáma és szervezettsége - maga a tiszti tábor intézmény jelentős írásbeliséggel járt -, addig Hatvan esetében a még időben elkezdett kutatás és a nagyszámú hazai és lengyel élőforrás biztosította a téma feldolgozhatóságát. Dolgozatom gerincét és indíttatását az a váratlanul előkerült iratköteg alkotja, mely a Heves Megyei Levéltárban található. A levéltárba egyébként szintén „rendellenesen" bekerült Gyöngyösi Rendőrkapitányi iratok között bukkant elő az 1939-ben keletkezett Lengyel menekültek iratcsomó.

4 Gyöngyösön az idemenekült lengyeleket épp abban a kastélyépületben helyezték el, mely jelenleg a Mátra Múzeumnak ad otthont. így szerencsésen a lengyelség itteni történetének bemutatása egyben a kastély történetének eddig homályos háborús éveit is igyekszik feltárni, feldolgozni. A téma feldolgozása során kutatást folytattam az Országos Levéltár belügyminiszteri anyagában, de legfőképpen a helyi közgyűjtemények iratanyagában és a gyöngyösiek emlékezetében. Nemcsak a lengyel-magyar viszonyban, de a nemzetközi kapcsolatok történetében is páratlan dolog, amit Magyarország tett a második világháború kitörésekor. A magyar állam - nem keveset kockáztatva-, menekült lengyelek tízezreit fogadta be, sőt hallgatólagos beleegyezését adta a lengyelek magyarországi németellenes konspirációjához. Tette ezt az akkori vezetés úgy, hogy a magyaroknak semmiféle politikai érdeke ehhez a lépéshez nem fűződött. 1 LAGZI István 1977., CSIFFÁRY Gergely 1979. 2 NÉMETI Gábor 1975., illetve NÉMETI Gábor 1978. 3 LAGZI István 1981. 4 HML. VI-1/2. Gyöngyösi Rendőrkap. irat 1497/33-1939. Lengyel menekültek ügye. 371