Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

B. Gál Edit: Kisvárosi életmód a XIX. század végén

(kockás) selyem blúz, s még folytathatnánk a sort hosszú-hosszú ideig. A nagy alkalomra már otthon készült a család. „Vacsora előtt Édes Apám kegyeskedett velem néhány táncot átvenni, mert már rég nem gyakoroltam magam benne. ... Itthon örültem is ezen estére, de egy kicsit féltem is tőle, mert gondoltam magamban én még sohasem voltam ilyen pesti mulatságban, ugyan hogy fogom magam banehmen ennyi pesti hölgy között. Mert mégis csak nem csekélység az olyannak az a gondolat, ki bár itthon már volt néhány mulatságban és Pesten is a társaságban, meg színházban de tánczestélyen még sohasem. ... Én itthon felét sem mertem volna remélni annak amennyit tánczoltam. Néha volt úgy is, hogy előre le voltam foglalva 2-3 tánczra is. Itthon ugyan leshetnem azt. De azért én itt is szeretek mulatságba menni, mert itt meg az az érdekes, hogy az ember majdnem mindenkit ismer. Nekem is van egy pár utcai barátném, ha máshol nem, ott legalább összejövök velük néha."

20 A bálok mellett az utazások, kirándulások szinte eltörpülnek, egy fiatal lány életében, pedig azok is, mint az évenkénti sári „nyaralások" fontosak a család életében. Hanák Kolos a Kárpátegyesület Mátra osztályának megalapítója. Baráti társaságával rendszeresen járja a vidéket. Az ő nevéhez fűződik a benei vendéglő megépítése, a mátrai kilátók felállítása, a parádi út létrejötte. A kisebb túrákra a feleségek és gyerekek is elkísérték a férjeket. így a barátságok még inkább elmélyültek, s a viziteket később a közös vacsorák, zeneestélyek tarkították. „Kékesy Kálmánnál nagyszerű zeneestély Berkóval és Hirsch Húgóval (egri zenetanár). Ott voltunk mi, Haniszék, Ficzeréék, Rhédey Örzsi, Sir Lajos segédkáplán, egy joviális fickó, ki a nőket eldűltéig táncoltatta, s hóbortos modorával mulattatta. ... - másnap - ... Matinéé nálunk. Egész forradalmat csinált 11-1 óra között Haniszék, Kékesy s persze a nap hősei: Aladár és Hirsch hegedűsön kívül itt voltak Kaiser leányával, ki egész esengve kérte, hogy feljöhessen, Bihary, Reinhardt. Gyönyörűen s koncertmassig játszanak annyi bizonyos. Pálinka, sütemény alig fogyott úgy elmerült a publikum."

21 Hanák Kolos végül is felesége kívánságára adta fel gyöngyösi életét. Hanákné egyre rosszabbul érezte magát a vidéki városban, s egyre több időt töltött pesti bérelt lakásukban. Végül, hogy ez a kettősség megszűnjön eladták a főtéri házat, s a Duna parti Ferenc rakpartra költöztek. Továbbra is kötődtek a Mátra vidékéhez, hiszen a sári birtokot megtartották, majd unokáikra örökítették. Ez a kis írás egy gyöngyösi értelmiségi család, egy középosztálybeli vidéki elit századvégi mindennapjairól szólt. De nem csak rájuk vonatkozik mindez, hiszen így éltek a Haniszok, kiknek a Piactér és a Sólymos utca sarkán volt házuk, így éltek a Draskóczyak, Lubyék és sok-sok más helybéli polgárcsalád. Ezek a nevek még évtizedek múltán is ismerősen csengnek a mátraalji városban. Egy új századba lépünk. Véget ért a háború, az 1917-es tűzvész után újjáépült a város, s az emberek élik a boldog békeidők éveit. Új arcok tűnnek fel, új nevek. - ...és új szokások is? Erre már egy következő tanulmány adja meg a választ. 20 Hanák Olga naplója 1893 - Mátra Múzeum Tört. dok. 21 Hanák Kolos naplója 1883 - Mátra Múzeum Tört. dok. 368