Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

B. Gál Edit: Kisvárosi életmód a XIX. század végén

2. kép. Hanák Kolos és felesége a századfordulón (Mátra Múzeum Hanák-fotógyüjtemény. Repró: Lónyainé Nagy Éva) Pestre kívánkozik, ahová a pénz, az ország úri rendje, a színházak, a csillogó üzletek csalogatják. A Hanák-család is kezdetben Sáron él, majd beköltözve Gyöngyösre, csak a nyári hónapokat tölti a faluban. Ellátását azonban továbbra is a sári birtok biztosítja. Innen hordják be a húst, a tojást, a gyümölcsöt, sőt a házigazda számára a vizet is. A városba való beköltözés egyben a gyöngyösi polgári társadalom életébe való aktív bekapcsolódást is jelenti. A városi lakás kitűnő színtere a vendéglátásnak, tea- és zenedélutánoknak. Hanák Kolos így ír naplójában a házról: Február 8. - „Az Almásy-házat jól összenéztem. Bele bolondultunk. Nagyon alkalmas ház. Szándékom megvenni.... Február 9. - Az Almásy Zsiga-féle házat megvettem árverésen 20015 forintért. Nagy szenzációt okozott, hogy nem zsidó vette meg."

9 A „Palais Hanák" az udvarral együtt 667 négyszögöl területű volt, melyhez 681 négyszögöl nagyságú kert is tartozott. A család a ház emeleti részét lakta, míg a földszinten a tér felé a Galamb boltja nyílt, hol kelméket, kiegészítőket lehetett kapni. Az udvari részen az egyik lakásban Berky András házmester és családja lakott, a másikat Hercz Samu bérelte 350 forintért. 9 Hanák Kolos naplója 1883 - Mátra Tört. dok. 359