Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

B. Gál Edit: Kisvárosi életmód a XIX. század végén

В. Gál Edit KISVÁROSI ÉLETMÓD A XIX. SZÁZAD VÉGÉN Az életmód nehezen meghatározható, nehezen megjeleníthető összetett fogalom. Az értelmező szótár szerint: „személyek vagy emberek kisebb-nagyobb csoportjának a gazdasági, foglalkozási és társadalmi viszonyok által meghatározott helyzete, viselkedése, lehetősége az életben." Ha életmódról beszélünk nem csak a szellemi kultúráról szólunk, hanem az egyes embereket, ember csoportokat körülvevő szűkebb környezetről, illetve az ezt nagymértékben meghatározó anyagi helyzetről, társadalmi hovatartozásról is.

1 Ez a tanulmány egy városnak és polgárainak életét kívánja felvázolni az 1800-as évek utolsó évtizedeiben. Valóban csak vázlatról lehet szó, hiszen a terjedelem korlátozottsága lehetetlenné teszi az életmód fentemlített sokrétűségének teljes feltárását. A „letűnt idők" embereinek életvitele, életmódja nehezen kutatható, hiszen egy meghatározott időszakhoz, sőt egy meghatározott emberhez, ember csoporthoz tartozik, s az idő múlásával mind pozitív, mind negatív irányban folyamatosan változik. Befolyásolja részben a történelmi korszak, amelyben él, részben az őt körülvevő társadalmi környezet. Másként élnek a nagyszülők, s megint másként az unokák. Más dolog képvisel értéket egy 70 éves ember szemében, más egy 30 évesnél. A várostörténet viszonylag könnyen bemutatható, hiszen a levéltárak őrzik azokat az iratokat, szabályrendeleteket, melyek az adott korban a település egyrészt valós, másrészt „óhajtott" rendjét mutatják. Nem szabad megfeledkeznünk az újságokról sem, hiszen ebben a korban a város mindennapi társadalmi életéről igen szemléletes képet nyújtanak. Sokkal nehezebb dolga van a történésznek akkor, ha arra kíváncsi hogyan éltek az egyes emberek. Milyen volt a lakáskultúrájuk; hogyan öltözködtek, mit ettek vagy mivel töltötték szabadidejüket? Ezekre a kérdésekre csak fennmaradt magán levelekből, illetve naplókból kaphatunk választ. Ki a polgár? Mit tekintünk polgári életmódnak? Kik élnek kispolgári módon, kiknek adatott meg a nagypolgári életszínvonal, s kik tartoznak a középosztály soraiba? Hol a határ? Jóllehet vagyoni szempontból elkülöníthetők ezek a rétegek egymástól, de vajon egy kisvároson belül a tradíciók és szokások viszonylatában is ilyen nagy-e a különbség, az elkülönülés? Hogyan viszonyul az iparoshoz a kereskedő, s milyen a kapcsolat köztük és a városi elit között? Egyáltalán ki az elit egy alig 17 ezer fős kisvárosban? Ilyen, s még számtalan ehhez hasonló kérdés merül fel az emberben, amikor arra vállalkozik, hogy egy település társadalmán keresztül megpróbálja bemutatni az itt élők mindennapjait, egymáshoz fűződő kapcsolatait. A kérdésre néha nincs válasz. Vannak azonban nevek, arcok, s egy-egy az életből elkapott pillanat. Mindez talán segít abban, hogy közelebb kerüljünk nagyapáink, dédapáink világához. 1 A kutatást az OTKA támogatta (F007016). 353