Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Berecz Mátyás: Vázlat Danielik Napomuk János püspök közéleti pályájáról (1817–1888)

belső egyházi kérdések egyáltalán nem foglalkoztatják; a magyar egyházi vezetőknek azt kell tapasztalniuk, hogy a bécsi kabinet a papságot mint testületet óhajtja büntetni. 9 Szcitovszkynak a katonai megtorlás áldozatául esett papok megmentése érdekében tett erőfeszítéseit Danielik már nyíltan támogatja. Lapjában, amely ekkoriban a hercegérsek szócsöveként működött, a kormány nagyobb megértését remélve, egész cikksorozatot írat a katolikus papság szabadságharc alatti szerepének megvilágítására. 10 Politikai pálfordulata Bécs és Esztergom éleződő ellentétén kívül a konzervatívok mozgalma melletti kiállásának is köszönhető. Az udvarral folyamatos kapcsolatot tartó és a forradalomtól magát elhatároló konzervatív csoport a hazai politikai élet simára gyalult színpadán a birodalmi föderáció koncepciójával szervező erőként fellépve az abszolutiz­mus időszakában többször kísérletet tesz az uralkodó és a nemzet közötti „kiegyenlítés" kieszközlésére. A „polgárháború" krízisén magát még alig túltevő új abszolutizmus számára azonban egyelőre még a konzervatívok minimális programja is elfogadhatatlan. Ahogy a birodalmi kormányzat vezető pozícióért folytatott klikk harcok során csoportjuk mindinkább háttérbe szorul, úgy fordul szembe fokozatosan Danielik is az önkényura­lommal, csatlakozva a birodalmi centralizáció mellett eltökélt Schwarzenberg-kormány­zat ellenzékének táborához. Ugyanakkor ez az ókonzervatív ellenzékiség természetszerű­leg nagyon jól megfér a dinasztiával szembeni feltétlen lojalitással, melynek ő maga az évtized során számos jelét adja. 11 Amikor a kormányzat által is szubvencionált Religio az udvar önkényuralmi beol­vasztó törekvéseinek óvatos és burkolt kritikájával megkísérel hangot adni a nemzetet ért sérelmeknek, a hatóságoknak már csak az ürügy hiányzik ahhoz, hogy az egyre kellemet­lenebbé váló lapot félreállíthassák. Nem kell sokat várniuk. A merészségben túl messzire ment egyházi publicista lapjának egy, a magyar nyelv mellőzését felpanaszló cikke miatt 1851. július 18-án a rendőrség letartóztatja. Az ügy hadbíróság elé kerül, Szcitovszky hercegprímás hiába próbál közbelépni, az uralkodó sürgönyileg tiltja le a kegyelmezést. 12 így az ítélet alapján lapja felfüggesztésén kívül Danielik kénytelen kéthavi porkoláb fog­ságot is elszenvedni. Meghurcoltatásának köszönhetően a szabadságharc „schwarz-gelb" zsurnalisztája a magyar közvélemény szemében nagyot nő, nemzeti mártírrá lesz. Kanonoki rangja, vala­mint konzervatív értelmiségi körökkel, köztük jeles publicistákkal, Vida Károllyal vagy Török Jánossal kialakult baráti kapcsolata révén magasabb körökben már szalonképessé vált egyházi férfiú ettől kezdve országos közéleti személyiség. Ekkor figyel fel rá a hazai liberalizmus meghatározó egyénisége, Kemény Zsigmond báró is, akivel aztán életre szó­ló barátságot köt. Kemény az, aki az udvar beolvasztó politikája miatt már megingott ka­tolikus publicistát meggyőzi a „jogeljátszás" elméletének tarthatatlanságáról, és felhívja a figyelmét a protestantizmussal mereven szembehelyezkedő katolikus egyháznak a nem­zeti egység szempontjából káros magatartására. 13 A kölcsönös politikai szimpátián kívül kapcsolatukat jellemük rokonsága fűzte igazán szorosra. A bizonytalan egzisztenciális 9 HERMANN Egyed, 1932. 88. 10 HERMANN Egyed, 1973. 432. 11 EFK kézirattára. Ms. 2046/7.-Ms. 2046/12. Például bábáskodása a Szent István Társulat kiadá sában, a császári házaspár 1857-es magyarországi látogatása tiszteletére megjelent „Erzsébet Album" létrejötténél. 12 HERMANN Egyed, 1932. 64.-65. 13 SZVORÉNYI József, 1891.6. 333

Next

/
Thumbnails
Contents