Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Gy. Gömöri Ilona: A hevesi református egyházközség története a XIX. század elejétől napjainkig

államosítása ellen beadott fellebbezést. A Hevesi Járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság a „9489. sz. alatt nyitott új betétbe az államkincstár javára bekebelezte az A.I.1-2. és 6. sorsz. 871/2, 872, 6509. hrsz. alatt foglalt és B.l.sorsz. szerint a Hevesi Ref. Egyház nevén álló ingatlanokat. (Iskola ingóságaival, K.tan.lakás melléképületeivel, udvarával, 1 Kat.hold 652 D-öl kerttel, az Ötödrészi Fóterdőben levő 3 K.h. 416 D-öl szántóföld. (Kántorijavadaimul marad a kivételes Nyomásban fekvő 14 K.h. 1067 D-öl szántóföld és 1,157 D-öl rét, tovább az Ötödrész dűlőben fekvő 422 D-öl szőlő." (1950. aug. 19.) Elnyomatás és megújulás (1950-től napjainkig) 1950 őszére csak a lelkipásztor saját kezelésében marad meg 5 K.h. föld. De egy év múlva már az is felmerül, hogy ezzel is betársulnak valamilyen típusú termelőcsoportba. 1951 októberében az egyházközség vagyontalanná vált. A lelkipásztor járandóságai is megszűnnek, valamilyen módon kárpótlásáról kell gondoskodni Az egyház számára jövedelmet csak az egyházfenntartási járulék, a perselyes és egyéb adományok, a harangés sírdíj biztosítanak. A lelkipásztor díjazására az állam már nem biztosít segélyt. A presbitérium a nagy lelki megterhelésre hivatkozva nem tud a gyűlésekre eljárni, és missziós munkát vállalni. Az 1951 őszi egyházmegyei közgyűlésen (nov. 16., Miskolc) az esperes javasolta a hevesi presbitérium leváltását. A megszűnésnek kitett kisegyházak közé sorolta Hevest. Az egyházak fölött az 1951. évi I. törvény értelmében az állam gyakorolja a legfőbb felügyeleti jogot az Állami Egyházügyi Hivatal által. Az anyakönyvekbe tilos vallási adatokat bejegyezni. Hevesen is a Járási Tanács külön engedélye kellett ahhoz, hogy a lelkipásztor betekinthessen a községi anyakönyvekbe. Engedélyt kellett kérni még a temetőben lévő 2-3 fa kivágásához is. 1952 márciusában új egyházmegyei határokat állapítottak meg. Heves a Tiszáninneni Egyházkerület Hevesi Egyházmegyéjébe tartozik. Továbbra is szórványok maradnak Boconád, Tárnáméra, Tarnazsadány, Tarnabod, Tarnaőrs, Erk, Zaránk. 1952 augusztusában esperesi és konventi körlevélben utasítják a gyülekezetet a terménybehajtási rendelet végrehajtására. „Az ország újjáépítésének, gazdasági felemelkedésének ügyét szolgálni tartozunk. Minden megőrzött gabonaszem, minden összeszedett kalász nemcsak a hazát erősíti, hanem a béke ügyét is szolgálja." (1952. aug. 17.) Abehódolás, a belenyugvás a kommunista politikai rendszerbe teljessé vált. Bereczky Albert püspök kijelentését - mely szerint „A református egyház mai szolgálatának annyi az értéke, amennyi aktív része van a béke védelmében." - a presbitérium „mint eligazítót, köszönettel fogadja". (1953. jan. 25.) Minden körlevelet kötelező felolvasni a templomban. A presbitérium „maga is hálát érez Isten iránt a hazánkban folyó építő munkáért, valamint azért az eligazításért, amelyet egyházi felsőségünk időről időre ad." (1954. jan. 10.) Egyházmegyei utasításra meg kell rendelni Bereczky Albert Keskeny út с könyvét. (1942-ben a Ravasz-emlékkönyvre nem volt pénz.) A „keskeny út" az egyházi és a társadalmi döntés két széles tévútja között vezet. Meghatározza „hogyan tehetnek a keresztyének és az egyház szavahihető bizonyságot élő Urukról és megváltó emberszeretetéről éppen a marxista - szocialista társadalmi rendben".

72 Az 1954. márciusi presbiteri konferencián elhangzik: „Ha rosszul végezzük a kormányprogram támogatását, Istent szolgáljuk rosszul. Az új korszak nélkülünk is felépül, de ha így lenne, akkor az nagy vád lenne ellenünk." (1954. márc. 14.) 72 BUCSAY Mihály 1985. 259. 307