Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Gy. Gömöri Ilona: A hevesi református egyházközség története a XIX. század elejétől napjainkig

Hevesre, ill. a szomszédos Pusztacsászra a XVIII. sz. második felében kerültek. 51 Az itt élő Runyai Soldosok közül elsőként Andrást ismerjük, akinek felesége, Ürményi Nagy Mária az akkori egyik legnagyobb hevesi földbirtokos család tagja. Hét gyermekük volt. Runyán is rendelkeztek birtokkal, Soldos András halála után a fiútestvérek (Imre, András, Károly, Pál) az apai jussból kifizetik leánytestvéreiket (Eszter, Júlia, Mária). 52 Közülük számunkra Imre (1777. jún. 1. - 1830. máj. 25.) és gyermekeinek sorsa érdekes. Számom­ra meglepő volt, hogy itt közölt születési adatát a helyi római katolikus egyházközség ke­resztelési anyakönyvében találtam meg, 53 holott ekkor már az átányi ref. egyházközség is vezette anyakönyveit. Ennek okát az akkori vallásügyi rendeletekben kereshetjük. (Mária Terézia idejében a vegyes házasságra lépő protestáns féltől a revelzálist kikényszerítették. Az is elképzelhető, hogy az akkori plébános (1777-ben) csak feljegyezte a születés tényét, kaphatott stólapénzt, de a keresztelést nem ő végezte.) Soldos Imre a későbbi szolgabíró, Frajzajzen István lányát, Máriát vette feleségül, akik római katolikusok voltak. Ennek tudható be, hogy mind az öt gyermeküket a római katolikus egyház keresztelte meg. 54 Azonban házasságkötéseik, ill. halálesetük bejegyzé­sei már a hevesi református anyakönyvekben találhatóak meg. A kérdés tisztázása továb­bi kutatásra vár. Az említettek közül számunkra meghatározó jelentőségű R. Soldos Zsig­mond (1804-1871) és testvéröccse, Sándor (1810-1872) tevékenysége, hiszen nevükhöz kötődik az egyházközség önállóságának kivívása. Halálukig a kis egyház fő támaszai voltak. Több közéleti funkciót is elláttak. Zsigmond járási főszolgabíró az 1840-es évek­ben, Sándor Heves megye csendbiztosa, 1848/49-es honvédszázados. 55 Érdekességként említem meg, hogy R. Soldos Sándor fia, Sándor, kora egyik nagy gavallérjának számí­tott, de az egyház támogatásában nem követte apja példáját. Az 1870-es években négy évig Blaha Lujza férje volt, pusztatenki kúriájukban, illetve hevesi kastélyukban laktak. 56 A másik alapító tag Horkay Lajos, volt, akinek családja szintén Gömör vármegyéből, Zádorfalváról származott. 1864-1882 között a gyülekezet főgondnoka. A városi közigaz­gatásban szolgabíró. 57 Megerősödés, gyarapodás (1859-1914) Az önálló egyházközség 81 holdas birtokából 50 hold biztosította a lelkész jöve­delmét, 20 hold a tanítóét, 11 hold az egyház fönntartását. 1860-ban lejegyezték az egy­ház ingó és ingatlan vagyonát, a lelkészi és tanítói díjlevelet. A lelkész az 50 hold föld használatán kívül párbér fejében 20 köböl rozsot kap, ezen kívül jár neki 2 öl erdei tűzi­fa, palástdíj fejében prédikációs halottól 1 Ft, esketésért 1 Ft, keresztelésért 25 Kr., az új temető (epreskert) használata, és alkalmas lakhely. 1861-től R. Soldos Sándor felaján­lásából (1000 Ft 5-ös kamatú alapítvány) évente 50 Ft, valamint 8 csatorna hosszúságú, 10-11 sor szélességű szőlőterületet kap (Protocollum 1860-1861). A díjlevél 1951-ig 51 OROSZ Ernő 1906.256. 52 HMK Hegedűs-hagyaték H. 94.1.39. Szerződés levél. Tenk, 1818. máj. 26. 53 H.Róm.kat.Ek. anyakönyvei II. köt. Kereszteltek: 1758-1790. számozatlan 1777. június 1. 54 H.Róm.kat.Ek. Kereszteltek Indexe 1800-1908. 1804., 1806., 1810., 1813., 1816 évszámoknál. 55 BONA Gábor 1996. 167. 56 VÖRÖS Dezső 1986. 54. 57 BOROVSZKY Samu 1909. 665. 298

Next

/
Thumbnails
Contents