Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Kozári József: Művelésági és birtokviszonyok Gyöngyösön a filoxeravész időszakában

Kozári József MŰVELÉSÁGI ÉS BIRTOKVISZONYOK GYÖNGYÖSÖN A FILOXERAVÉSZ IDŐSZAKÁBAN Kevés olyan igazi borkedvelő akad Magyarországon, de tán határainkon tűi is, aki ne hallott volna a mátraalji borokról. A Gyöngyösi borvidék tőkéiről szűrt nedű méltán híres határainkon innen és túl, s nemcsak hírnevet, hanem évszázadokon keresztül megélhetést is biztosított Gyöngyös város lakosságának, szőlőbirtokosnak és kapásnak egyaránt. Ez a csaknem 900 évre visszatekintő szőlőkultúra azonban a múlt század második felében csaknem az enyészeté lett az Amerikából behurcolt „szőlőpusztító rém" a filoxera által. Kétségtelen, hogy a kiegyezés után rohamosan fejlődő vidéki kisvárosban az ipari és a banktőke - 1880-ban már 4 bank működött Gyöngyösön - térnyerése, befolyása egyre jelentősebbé vált, a település szőlőtermelő jellegét azonban alapvetően nem változtatta meg.

1 Ezért jelentett egzisztenciális fenyegetést a lakosság jelentős részére egy parányi rovar, a szőlő gyökerének kérlelhetetlen ellensége, amely a múlt század 70-es éveitől emberek százezreit juttatta koldusbotra szerte Európában. A filoxera garázdálkodására jellemző, hogy Franciaországot úgy megsarcolta, mint a porosz hadsereg. Dolgozatunkban a filoxera gyöngyösi pusztításának felmérésére teszünk kísérletet, vagyis annak a szőlővagyonnak és az ebből származtatható egyéb jövedelmeknek az előszámlálására, amely a szőlőgyökértetű következtében az enyészeté lett. Munkánkhoz egy általánosan még kevéssé használt forrástípust, a kataszteri munkálatok iratait hívtuk segítségül. A kataszteri munkálatok Ha pontosan fel akarjuk mérni azt a szőlővagyont, amely a filoxera áldozatául esett, mindenképpen meg kell vizsgálnunk a város mezőgazdaságának helyzetét a vonatkozó időben. Ehhez a munkához leginkább segítségünkre lehetnek a kataszteri iratok, melyekből a leginkább pontos kép nyerhető valamely település művelésági és birtokviszonyairól. Kataszteren dolgozatunk esetében olyan hatósági felmérés alapján készített jegyzéket kell értenünk, amely az adótárgyak részletes leírását és becslését, valamint az egyes adótárgyakból származtatható jövedelmeket tartja számon, s mint ilyen az adózás mértékének megállapítására szolgál. Maga az elnevezés a Firenzében birtok- és jószágbecsléseknél használt accalastare, felhalmozni jelentésű olasz szóból ered,

2 mely a görög katasztchon, sor, sor után, azaz lajstrom jelentésű,

3 és a középkori latin catastrum vagy 1 MISÓCZKI Lajos 1990. 143. 1. 2 MACCHIAVELLI

II. 1978 181., 741-742. p. RÉCSI Emil 1850 22.p. 3 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára II. Bp. 1970. 405. p. 269