Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Löffler Erzsébet: Szőlőbeli rendtartás Egerben a kései feudalizmus korában

lő mívesek, ezért is szőllő míveseket nehezen találnának, ha csak nem kedveznek. És így ebben csak a köznép reguláltatik." Ebben a rendeletben írják elő azt is, hogy büntetés terhe mellett tilos a szakmányosok alkalmazása is. Néha mégis ki lehetett adni a munkát szakmányba, elsősorban kora tavasszal a nyitást és szüret után a fedést. Ezt azért engedték meg, mert mindkét munka sürgős lehet és függvénye az időjárásnak is.

34 1804-ben újból rendezni kellett a napszámbéreket, mert amint megállapították: „két-három éve mind a munkások fizetésekben, mind pediglen a munkákban nagy rendetlenségek estének". Ettől kezdve a következő béreket lehetett fizetni: Szent József naptól Szent Mihály napig: 14 év fölött: 14 év alatt: Szőllő nyitónak, metszőnek, földhordónak, homlítónak, sank gödör tisztítónak, karózónak, kapálónak: 15 kr. 12 kr. Fehér személy munkásnak, venyigét szedőnek és hordónak, kő szedőnek, kötőnek, igazgatónak, gyomlálónak: 9 kr. Szent Mihály naptól Szent József napig: 14 év fölött: 14 év alatt: Fedőnek, földhányónak, földhordónak, nyitónak, metszőnek: 12 kr. 10 kr. (Szőlőnyitásra metszésre és kapálásra 14 év alatt gyermeket tilos volt alkalmazni) Szüretnél szedőnek: 6 kr. Puttonyosnak és a termést hordó szekéren járó napszámosnak: 10,5 kr. Sutúsnak: 12 kr. és „enyi s inya illen dóképpen" Sutúsnak étel nélkül: 18 kr. Tilos volt a szőlőkbe bármiféle szeszes italt kihordani és ott munka közben italozni. 35 A földesurak és a magisztrátus rendszeresen ellenőrizték a szőlők állapotát. 1809-ben a tanács az érsek utasítására rendbe hozatta a szőlőkben lévő rossz állapotú, keskeny utakat. Az érsek elrendelte azt is, hogy a jövőben a szőlőaljakban tilos a legeltetés, szüretelés alkalmával pedig minden gazda csak a saját szőlőaljában legeltethet. Ez az utasítás nagyon súlyosan érintette az igavonó erővel nem rendelkező szőlősgazdákat, mert ha például szüretkor fuvart kellett bérelniük, a fuvaros állatai sem legelhettek az ő szőlőjük aljában.

36 A szürettel kapcsolatban egyéb utasítások is napvilágot láttak. A magisztrátus minden évben kijelölte azt a napot, amikor el lehetett kezdeni a szüretet. Ha valaki ennél korábban leszedte a termését, elkobozták azt tőle. Ez bizonyos értelemben hasznos volt, mert így senki sem tudta október előtt a még éretlen termést leszedni, a rendelet mögött azonban nem ez a szándék állt. A dézsma begyűjtését ugyanis csak úgy lehetett hatékonyan megszervezni, ha mindenki egyszerre szüretelt. Az előírt szüreti időponthoz csak azoknak a gazdagabb polgároknak nem kellett magukat tartani, akik dézsmájukat nem természetben fizették, hanem pénzzel váltották meg.

37 34 HEML EVI В: XLIX. a. 126. ua. mint a 27.sz. 35 HEML EVI В: CXXXI. a. 19. Limitatio, 1804. 36 HEML EVI В. CXLIII. a. 1046. Szőlőbeli rendtartás, 1809. 37 Dobó István Vármúzeum-Történeti Adattár. 526-79. városi tanácsjegyzőkönyve, 1827. 263