Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Baráz Csaba: Bartalos Gyula (1839–1923) régészeti-történeti kutatásai

1893. november 18. A füzesabonyi csörszárkokról. (Válasz Nováki Márton r.k. tanító az Egri Híradó 1893. 13. számában megjelent levelére.) EH 1893. 15. sz. 1893. november 25-tó'l Elindítja Régészet című rovatát az Egri Híradóban. Az 1894. július 28-ig tartó 16 részes sorozatban a Csörsz-árkokról és a Régi Kéme/ vármegyéről közöl értekezéseket. EH 1X93.17., 19., 1894. 2., 29., 31., 33., 35., 37., 39., 4L, 47., 53., 55. 56., 58., 61. sz. 1894 Bükkalja (különösen Szomolya és környéke), Füzesabony, Kerecsend vidéke, az Alföld és Szabolcs kutatásainak színhelye. Fol.Hung. 2446. 1894. október 16., 20., 21. Heves vármegye régi tartozása címmel három részes cikksorozatot ír Aba Sámuelről az Egri Híradóban. EH 1894. 84., 85., 87. számok 1894. november 10-13. Foltin János: Hol halt meg Aba Sámuel magyar király? címmel két részes írással folytatja a Bartalos által felvetett gondolatokat. EH 1894. 91., 92. sz. 1984. november 22-23. Ásatás: a szabolcsi földvárban. Jósa Andrással közösen elvégzik az első szakszerű sáncátvágást. Fol.Hung.2446.427-430. Nyírvidéki 897.17.,37.sz. AÉ 1914. 169 171. 1894 Az Egri Egyházmegyei Közlönyben a nemzeti szempontú történetírásról értekezik. Három részes tanulmánysorozatára éles kirohanással replikái Giesswein Sándor a Magyar Állam oldalain. Bartalos a megszólításokra a Közlönyben reflektál. EEK 1894. 14., 15., 16., 17., 19. számok (Magyar Állam 184., 210. sz.) 1895. szeptember 26-30. Ásatás: Jászdózsa - Kápolna-halmon. Második régészeti feltárás Semayer Vilibálddal. Az ásatás helyrajzát Hild Viktor készítette el szeptember 29-én. HMLT 170. 1895. október 9. Bartalos levele Hampelhez (3.). A jászdózsai második (Semayer Vilibálddal és Hild Viktorral folytatott) ásatásáról ír. Az ekkor talált leleteket - az elsőből származó 16 darabbal kiegészítve - küldi a Nemzeti Múzeumba. OSZK.Kt. Levelestár 1895. október 12. Hampel levele Bartaloshoz (1.) Megköszöni a küldeményt, különösen a három csontlemezkét, melyeken a honfoglalók művészetére jellemző ornamentuka van. (A három töredékes csontlemez rajzát Hampel a Honfoglalási kor hazai emlékei с munkájában közli: CIV. tábla, k) 1-3. DIVM. Fotóadattár 20933-20935. Hampel J. 1900. 734., 740. 1895 Újból felkeresi a Kis-Bükköt, a Tisza mentét, majd Nógrád és Felvidék terepein kutat. Fol.Hung 2446. 1895 Szendrei János szerkesztésében megjelenő A magyar hadtörténelmi emlékek az ezredéves országos kiállításon című munka 15 tárgyat mutat be írásban és képben abból az 51-ből, amit Bartalos a kiállításra küldött. Szendrei J. 1896.