Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)
Baráz Csaba: Bartalos Gyula (1839–1923) régészeti-történeti kutatásai
Bartalos először egy rövid híradásban, majd egy hosszabb tanulmányban számol be az Archaeologiai Értesítő lapjain ásatássorozata eredményéről. 181 Ezt követően Hampel Józse/'többször is foglalkozik a lelőhellyel. A Pauler Gyula és Szilágyi Sándor által szerkesztett A magyar honfoglalás kútfői című kötetben, A honfoglalási kor hazai emlékei fejezetben részletesen ismerteti a leleteket. 182 Nagy Árpád az Egri Múzeum Evkönyvében alapos elemzését adja a X. századi temetőnek, ismerteti a sírokat és a teljes leletanyagot, valamint bemutatja a temető addigi értékeléseit. 1969-1970-ben hitelesítő ásatást is végzett a helyszínen. 183 A Bartalos által feltárt szépasszony-völgyi temető Heves megye máig legjelentősebb X. századi lelőhelye. A férfisírokból ugyan hiányoznak a méltóságjelvények, de az íjászfelszerelések, a szablyák és a szórvány nyílhegyek fegyveresek sírjára utalnak. A leletek alapján a honfoglalók első generációjának tagjai, a honfoglalást biztosító katonáskodó középréteg fegyveres férfiai és családtagjai temetkeztek itt, szolgáltató népük kíséretében. E nagycsaládi szervezet temetőjének használata a X. század első éveitől az utolsó harmadának kezdetéig valószínűsíthető, hiányoznak ugyanis a század utolsó harmadában tömegesen megjelenő jellegzetes ékszertípusok. (A város szélein feltárt X. századi temetők száma a hetvenes években egy jelentős sírszámú temetővel bővült. Az egri vár Setét-kapuja mellett feltárt Árpád-kori temetőrész már a X. század utolsó harmadát képviseli 184 és Eger településtörténetének egy újabb fejezetét nyitja meg.) A szépasszony-völgyi temető feltárásának befejeztével Bartalos régészeti gyűjteményének egy részét - Hampel kérésére - Budapestre szállíttatta, hogy egy kiállítás keretében a szakemberek számára bemutassa, valamint a későbbi publikációk részére a leleteket lerajzoltassa. A fővárosba küldött - zömében - honfoglalás kori tárgyak listáját az Egri Híradó január 28-i száma közölte le 185 : „Nem lesz talán érdektelen, ha itt felsoroljuk ama tárgyakat, miket dr Bartalos Gyula legközelebb Budapestre szállít. Ezek a következők: 15 db kengyel vasból, 4 kardpenge, 3 késpenge, 7 zabla, 1 törött rézzabla karika, 1 kezdetleges vassarkantyú darab, 2 szárnyas nyíl, 4 kétágú nyíl, 10 dárdaalakú nyíl, 7 nyíltöredék, 1 buzogány fej, 1 nyílméregtartó, 6 dárda, 6 lándzsa, 1 hajlított kés, 2 csákány, 2 vasbalta, 1 kőfokos, 1 láncdarab, 1 vaskarika, 3 lószerszámhoz való, 3 egy eszköznek darabjai, 3 vascsatt, 4 rézcsatt, 3 külön vasdarabok, 2 ezüstkarperec, 6 rézkarperec, 1 kígyófejes karperec, 1 fülönfüggő csigával, 5 fülönfüggő, 5 fejdísz, 1 rézgomb, 1 csontgomb, 14 csigakaláris, 16 agyagkaláris, 1 kökaláris, 5 krétabetéttel ékesített 181 BARTALOS Gyula 1899/2.; 1899/3. 182 HAMPEL József 1900. 572-580. 183 NAGY Árpád 1969. 69-100.; 1970. 57. Mint azt a 7. számú jegyzetből megtudjuk, a sírleírásoknál Bartalos publikációi mellett eredeti térképének feljegyzéseit, és naplószerű jegyzeteit használta fel, melyek az egri Főegyházmegyei Könyvtárból IVÁNYI Sándor segítségével jutottak NAGY Árpádhoz. Sajnos a Bartalos hagyaték ezen részei nem jutottak vissza a Főegyházmegyei Könyvtárba. Az eltűnt Bartalos-kéziratokat szerencsére lefényképezték, s a reprodukciók negatívjai a Dobó István Vármúzeum fotóadattárában 20914-21019. jelzetek alatt megtalálhatók. Ezúton mondok köszönetet NÉMETH Péternek, aki 1996. március 7-én kelt levelében felhívta a figyelmem arra, hogy a kéziratokról fotómásolatok készültek, és SZABÓ J. Józsefnek, aki arról értesített, hogy a negatívok a Dobó István Vármúzeum fotóadattárban találhatók meg. 184 KOZÁK Károly 1980.; 1981. 185 Egri Híradó 1899. 8. sz. 222
