Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)
Baráz Csaba: Bartalos Gyula (1839–1923) régészeti-történeti kutatásai
6. Novaj - Halom „Biztos tanulságot mondhatok a novaji határban lévő halomról, hol 1897-ben három napig kutattam, és az egymásra következő korszakoknak fekveteit harmadfél méternyi földhányásban tanulmányozhattam. E telephely a bronzkorszakból származik, s úgy ment át a népvándorlás korára és tetejében honfoglalási sírokat is találtam. Többi közt lovast lovával, kutyájával alig 40 cm mélységre. A lovag lábainál három agancsdarab volt; egyik átfúrva és csontfokosnak alakítva. Volt még mellette rozsda által megemésztett eszköz, melynek megmaradt a kopja. Találtam e sírban még törött edények darabjait is. Ugyanezen telepről még több ép edényt szereztem, melyek egészen hasonlóak az imént Egerben talált két fazékhoz. " 179 A 3,5 méter vastag rétegsor leletei alapján Bartalos helyesen állapította meg, hogy a telep a bronzkorból származik. Kalicz Nándor (1968) felszíni leletgyűjtés alapján a hatvani kultúra, Somogyvári A. (1981) ásatása révén pedig a füzesabonyi kultúra jelenlétét határozta meg. A 40 cm mélyen található honfoglalás kori sírokból előkerült agancsdarabok (egyik nyéllyukkal ellátott) az őskori telep megbolygatott földjéből származtak. 7. Eger - Szépasszony-völgy (1898. december 16., december 23., 1899. január 10-23.) Bartalosnak ezt az ásatását illetve a régészeti feltárás során előkerült leleteket nagy publicitás kísérte. Az egri lapok folyamatosan beszámoltak az ásatások eredményeiről. 1898. december 16-án a várostól nyugatra lévő Hajdúhegy Szépasszony-völgy felé eső oldalán, dr. Turcsányi Gyula földjén, szőlő újratelepítés földmunkálatai során honfoglalás kori temetkezés nyomaira bukkantak. A tulajdonos hívására Bartalos a megbolygatott sírokból összeszedi a szórványleleteket (lócsontokat, kengyeleket, zabiákat), majd feltár két sírt. Az egyik melléklet nélküli, a másik egy fegyveres férfi sírja lócsontokkal: az innen előkerült legfontosabb lelet I. Romanos és fiai, Christophoros és X. Constantinus (928-944) átfúrt pénze. 1898. december 23-án Eliássy Ferenc szőlőjében szedi össze Bartalos a szórványleleteket (3 kengyelt, zablát, csatot, cserépedényt), köztük egy öntött, ezüstözött bronzból készült életfa előtt álló mitikus állatalakot ábrázoló, áttört hajfonatkorongot (ennek párja nem került Bartaloshoz), majd itt is feltárt egy sírt, amelyben a csontváz felhúzott térdekkel feküdt. 1899 január 10-23. Barna István szőlőjében 4-8 munkással dolgozva 33 sírt tár fel. A temetőrészlet térképét két katona-mérnökkel felméreti, a sírok némelyikét pedig - először a temetőfeltárások történetében - fényképen is megörökítteti! A sírok nagy része melléklet nélküli volt, de a közösség gazdagabb tagjai lovas illetve lószerszámos temetésben részesültek. A 26. számú női sír leletgazdagságával kitűnik a többi közül: ebből haj karikák, ezüst és bronz karperec, egy karneolköves hólyagos aranygyűrű, egy gyöngy, a lábaktól egy agyagedény, valamint egy fülkanál kerülnek elő. Az öntött, áttört, kéttagú pipereeszköz egy pávasárkányt (szenmurv) ábrázol, amely előtt egy palmettacsokor látható. A szaltovói műveltséghez kapcsolható lelet a honfoglalás kori emlékanyagban mind a mai napig ritkaságnak számít. Az Egri Híradó január 21-i számában közli az előkerült régészeti leletek listáját: „2 kardot, 4 nyílhegyet, 3 dárdavéget, 1 kést, 3 csattot, 14 kengyelvasat, 6 zablát, 1 szíjrozettát, 2 fülbevalót, 1 glárist, mely 12 csigahéjból van összefűzve, 2 karperecet, egy bizanti ezüstpénzt és 40 tetemet. " Ugyanitt arról értesülhetünk, hogy a régészeti leleteket azon frissiben ki is állították Szolcsányi Gyula könyvkereskedésének kirakatában. „Az értékes dolgokat naphosszat tömegesen szemlélgetik. " 18 ° 179 BARTALOS Gyula 1899/3. 359. 180 Egri Híradó 1899. 6. sz. 219
