Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Baráz Csaba: Bartalos Gyula (1839–1923) régészeti-történeti kutatásai

porhanyó földet, mely sárga anyag és fekete talaj vegyülékéböl áll, közel az aljakig, hol porondszerü tiszai homok az uralkodó. "

I59 Részleteiben Jósa András számol be a Bartalossal 1894. november 22-23-án közösen végzett kutatómunkáról.

160 „A sáncokra korhatározó tárgyakra nem akadtunk. A belterületről is csupán egy valószínűleg La. Téne ízlésű vas-sarlóra és egy olyan üres bronz csörgő pitykére, a milyen a mándoki honfoglaláskori leletből is ismeretes "

l61 A tanulmányhoz mellékelt térkép szerint nem három, mint ahogy azt a szövegben olvashatjuk, hanem négy helyen vágták át a földvár sáncát, valamint az északi csúcsnál - a sáncon belül -jelöltek ki egy szelvényt (innen került elő a csörgő). „Durva cserépedénytöredékeken (melyek részben a bronzkorszakra, részint a honfoglaláskorra vallanak) kívül más alkalommal került még egy félhold alakú, füles, nyéllel ellátott, habkőből készült 38 mm széles csüngő dísztárgy, egy római ízlésű vassarló, egy 15-16-ik századbeli sarkantyú, és egy hengerded 1 mm átmérőjű bronzhuzalból készült kettétört fülbevaló karika. "

I62 Az első magyarországi szakszerű sáncátvágás során előkerült régészeti leletek közül a csörgő, és a szív alakú kőamulett Bartalos tulajdonába került. Az impozáns, szélestalpú sánccal övezett - őskori előzménnyel rendelkező - vár építéséről viták zajlanak (csakúgy, mint Bihar, Zemplén és Abaújvár és a többi honfoglalás korinak tartott vár esetében.) A régészeti kutatások még nem adnak megnyugtató választ, hogy a sáncot Szabolcs vezér emeltette a X. század első felében vagy Szabolcs ispán a X-XI. század fordulóján.

163 4. Edelény - Borsod vára Fényes Elek (1851), Pesty Frigyes ( 1864) és Kundra Kabos (1871,1885) említik először a földvárat. Az első ásatás azonban Bartalos nevéhez fűződik, aki többször foglalkozik a vár határvédelmi szerepével. Az Archaeologiai Értesítőben az egri szépasszony-völgyi honfoglaláskori temető feltárását bemutató írásának végén egy megjegyzés erejéig ad hírt arról, hogy 1896-ban a borsodi várban is ásatott. Az Egri Híradóban más időpontot ad meg: „ 1895-nek őszén a millenniumi igazgatóságnak megbízása folytán Borsod vár sáncaiban ásattam, és ott a földhányásokban szintén megtaláltam a három irányba rakott faalkotmányt, mely a sáncoknak csontvázát képezte, találtunk ott honfoglaláskori edényeket, a földbástyákon tüzellő rétegeket, de őskori fegyverre, ötvös munkára nem bukkantunk, nem csoda; mert a vár belső udvarát lakóházakkal építették tele, és majdnem fenékig feldúlták e történetileg nevezetes helyet. "

164 A naplóiban talált szűkszavú bejegyzések alapján az 1895-ös év ősze tűnik az ásatás legvalószínűbb időpontjának.

165 A Bartalos ásatása nyomán talált honfoglalás kori edényekről Losonczy István ír, a váron kívüli területen talált cserepekről, vassalakról és bronzrögökről pedig Nyíri Dániel tesz említést: „Bartalos itt egy kelta vasolvasztó kemence maradványait ásatta ki. "

166 159 BARTALOS Gyula kézirata, közli NÉMETH Péter 1973. 171. 160 JÓSA András 1897/1.; 1897/2.; 1914. 169-171. 161 JÓSA András 1914. 170. 162 JÓSA András 1897/1.; 1897/2. 163 NÉMETH Péter 1973.; BÓNA István 1995. 29-30. 164 BARTALOS Gyula 1901/17-18. 55. sz. 165 Ebben Szekrényessy Árpád 1895. november 12-én kelt levelét említi meg Bartalos, amely a borsodvári ásatásokra vonatkozik, valamint Gál Károly mérnök 1896. április 25-i levelét, amelyben Borsod várának térképét küldte meg. BARTALOS Gyula 1886-1900. 726., 764-765. 216