Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Baráz Csaba: Bartalos Gyula (1839–1923) régészeti-történeti kutatásai

rában, a Börzsönyben vagy a Visegrádi-hegységben vulkáni agglomerátumnak (piroklasztikum, összecementálódott, durva salakos kőzettörmelék) bizonyulnak (pl. a Vadálló-kövek). „ Csakugyan a nép Ördög-útjának, Ördög-ülésének, Ördög-tojásoknak nevezi ezen kőrakásokat. Liptóban és Felvidéken... Certovica, Certovi-kamennek hívják ezen kőrakásokat. A cert szóból lett ismét a magyarok csersz-e vagy csörsz-e... "

96 Bartalos kőgarádjai tehát jobbára természetes sziklavonulatok, szerkezeti törések mentén kiemelkedett kőzetpadok, tereplépcsők, hegygerincek, néhol várral megerősített terepalakulatok, nem pedig mesterséges alkotások. Ennek ellenére az általa feltételezett hosszanti védvonalak, az un. hosszúsáncok nem tekinthetők pusztán elmeszüleménynek. A Gyöngyössolymos határában lévő Ordögtornya-dűléséről így ír: „Elámultam e kövonal látásán, mely csakugyan olyannak látszott, mintha egy ledőlt torony törmeléke lenne. A kövek nem voltak nagyméretűek. A súlyosabbak mélyen a földbe süllyedtek. Több kövön a tűz forrasztó hatása is látszott. "

97 Valóban, a gyöngyössolymosi Kis-hegyen és az Eremény-tetőn található két késő bronzkori várat egy több száz méteren át követhető kőből készült sánc köti össze. A töltés kora és rendeltetése ismeretlen, Nováki Gyula szerint nem valószínű, hogy erődítés céljára épült volna.

98 Bartalos egyik végkövetkeztetése - fixa ideája -, hogy az alföldi sánc-árkok és a hegyvidéki kőgarádok egy rendszert képeznek, éppen a Mátra gerincén született meg. 1888 október 5-én mászta meg a Mátrabérc vonulatát, ahol is a Szamár-kő szikláin kezdte felismerni a kőgarádok jelentőségét. Itt természetes sziklaláncolatokban vélte felfedezni a hegyvidéki gyepűvonalat, míg a gyöngyössolymosi Kis-hegyen vagy a Nagy-Galyán kőrakások formájában. December 1-én, a sűrű hóesés elálltával a Nyikom tetejéről nézett szét a hólepellel borított tájon: „Megvan! - kiálték -, megvan a Mátra sáncgyűrűje. És akkor világosan tűnt elém a Mátra látóképe a belső gyűrűkerítéssel, alább a széleken e nagy táborhelyek védelmi győrtelepjeivel, és azon túl még a síkon e/húzódó csörszárkok kapcsolódásaival. Úgy örültem, mintha kincset találtam volna és nem éreztem még a szél kíméletlen simogatását sem. "" Ezen élmény hatására merült fel benne az elképzelés, hogy a hegyek sziklavonulatai, várai, barlangjai és a síkvidék sánc-árkai összefüggésben lehetnek egymással. Állandóan egy kérdés izgatta, hogy ezek vajon milyen vonatkozással csatlakoznak egy közös egység tervrajzába?*

00 A Bartalos által felvázolt „ősi honvédelmi rendszer" ma sok esetben kétségeket ébreszt. Az általa megrajzolt kép bár részleteiben sok hasznos és fontos megállapítást tartalmaz egészében megkérdőjelezhető. Adatai, részeredményei viszont még akkor is hasznosíthatók, ha elmélete a legújabb kutatások tükrében nem mindenben állja meg helyét. A hosszanti védművek, sáncárok-vonalak elkészítését, pontosabban azok egységes rendszerré történő kiépítését Bartalos az avaroknak tulajdonította. Vélekedését Karoling kori forráshelyekre és Römer Flóris

101 érvelésére építette. A Frank Birodalmi Évkönyvek96 BARTALOS Gyula 1901/56-1902/6. 4. sz. 97 BARTALOS Gyula 1910/1. 117-119. 98 DÉNES József-NOVÁKI Gyula 1995. 15-17. 99 BARTALOS Gyula 1910/1. 124. 100 BARTALOS Gyula 1917. 11. 101 RÓMER Flóris 1870. 80-81. 200