Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)
Baráz Csaba: Bartalos Gyula (1839–1923) régészeti-történeti kutatásai
ték a lovagvár építésének korát, mert több helyen e fülkék üregeit beépítették. E régi nép alkotásait tüntetik fel ugyancsak a Várhegyen egyéb faragott sziklák is: az ú.n. Török-asztal és ama három bálványkép, melyekhez a nép hagyományai fűződnek. " 53 Mihály Péter A heves megyei kaptárkövek topográfiájában a „Nem hitelesíthető, kérdéses lelőhelyek" fejezetben tárgyalja a Vár-hegy, a Bálványkövek és a Törökasztal szikláit. Ezeket külön-külön elemzi, majd megállapítja: a Várhegyen - a váron kívül, illetve a belül lévő, valamint a kazamaták belsejében fellelhető - vakablakok, bevágások nem határozhatók meg kaptárfülkéknek. A Bálványköveken és a Törökasztal tömbjén kaptárfülke még nyomokban sincs. Bár ez utóbbi esetében megjegyzi: „A szikla DNy-i aljának falán látható ugyan három, egymás mellett lévő bevágás, de ezeket már korábban sem lehetett volna egyértelműen kaptárfülkének venni. " 54 Mihály Péter szerint Bartalos leírásából nem következik, hogy kaptárkőnek tekintette volna a siroki Vár-hegy szikláit. Valóban, Bartalos sehol sem nevezi kaptárköveknek ezeket, minthogy a Bükkalja hasonló kőemlékeit sem - kivéve a szomolyai Kaptár-völgy vakablakos szikláit! Szerinte „egyébként e kövek csak Szomolyán hívatnak ekként". 55 Kaptárköveknek ma azokat a sziklákat, sziklavonulatokat nevezzük, amelyek felületén mesterségesen befaragott keretes peremű fiilkéket láthatunk. Bartalos írásaiban még különböző elnevezésekkel találkozunk, a fogalmak nem körvonalazódtak pontosan. Figyelmét ugyan a kőzetbe vájt mesterséges üregek irányították ezekre a jelenségekre, de írásaiból kiderül, hogy nem csak a fülkés sziklákat tekintette emlékköveknek, hanem a sajátos alakú fiilkenélkülieket is, ha azokon az ember formaalakító tevékenységét felfedezni vélte. Erre utalnak az 1885-ös dolgozatában használt „loborszerű szikla", „magas lobor", „sziklalobor" kifejezések, melyekről korábban úgy véltem, hogy a labor latin szóból származhattak Bartalos szótárába. Ennek megfelelően 'megfeszített, fáradságos dologgal, hatalmas munkával létrehozott alakzat' jelentést tulajdonítottam neki. Valószínűbb azonban, hogy a nyelvújítás lobor szaváról van itt szó, melynek jelentése - a Czuczor Gergely-Fogarasi János A magyar nyelv szótára III. kötetének tanúsága szerint - 'csúcsos oszlop, gúla'. 56 Ebben az első, fülkés sziklákkal foglalkozó írásában egyébként „emlékkövekről", „sírkövekről" ír és csak egyszer említi a kaptárkő kifejezést, amikor a szájhagyományt ismerteti. 1891-es cikkének a címében és első mondatában szerepel ugyan a „kaptár-kövek" elnevezés, de ebben HampelJózsef'hatását fedezhetjük fel. Érdekes a téma címének metamorfózisa! A Hampelhez írt levelében a bemutatandó tanulmányát „Síremlékek Egeividékén " címmel említi meg 57 , a társulati ülésen elhangzott értekezése pedig „A Mátra és Bükk hegységekben levő őskori síremlékeknek tartott bálvány és un. kaptárkövek" címet viselte 58 , amiből Hampel sugallatára lett „Egervidéki kaptárkövek és barlangok". 59 53 BARTALOS Gyula 1909. 443. 54 MIHÁLY Péter 1976. 261-263. 55 Bartalos Hampel Józsefhez címzett, 1891. január 26-án kelt levelében. OSZKKt. Fond VIII. 435. 56 A lobor szó helyes értelmezésére a tanulmány lektora, KOVÁCS Béla hívta fel figyelmem: CZUCZOR Gergely - FOGARASI János: A magyar nyelv szótára III. Pest, 1865. 1514. 57 OSZK Kt. Fond VIII. 2435. 1. 58 SZENDREI János 1891. 88. 59 HAMPEL József 1891. 286. 192
