Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Baráz Csaba: Bartalos Gyula (1839–1923) régészeti-történeti kutatásai

összegző jegyzeteit rendszerezte: az első csoportba topográfiai és történeti adatokat, tanulmányvázlatokat rendezett, a második csoportba sorolta a betűrendes tárgymutatóval ellátott a ,,táborkari térképeken kijelölt gyepükre vonatkozó okmányok adatait", a harmadik kategóriába pedig az autopszia útján, terepi megfigyelései által összegyűjtött adatokat csoportosította - tudjuk meg a Pro memóriából. A kérdés csak az volt, hogy hol található meg ez a tekintélyes mennyiségű kézirattömeg? Bartalos régészet-történeti tárgyú hagyatékának hollétéről a levéltárosok, helytörténészek nem tudtak felvilágosítással szolgálni, a feljegyzéseket lappangónak nyilvánították. A kaptárkő-topográfia újabb eredményeit számbavevő és a fülkék rendeltetésének vizsgálatát célul kitűző tanulmány elkészítéséhez nem elégedhettünk meg Bartalos nyomtatásban megjelent írásainak számbavételével, ezért el kezdtem kutatni a Pro memóriában ismertetett kéziratok után. ADebreczeni Jánosnak címzett levélből kiviláglik; nem elképzelhetetlen, hogy az iratok Zircre, a ciszterci rend levéltárába kerültek. Ugyanis Bartalos megemlíti, hogy a rend akkori apátja, Békefi Rémig, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének elnöke ígéretet tett a kéziratos tanulmányok átvételére.

42 Ezen kívül még egy nyom vezetett Zircre, szintén egy levél, melyet 1918. november 21-én Szmrecsányi Lajos egri érseknek írt Bartalos. Ebben arról tesz említést, hogy a kutatásai és tanulmányai eredményeit tartalmazó jegyzeteit megőrzés és feldolgozás végett a zirci apát úrnak ajánlotta fel, „aki azokat szívesen elfogadta. "

43 Egyébként ez az egri Érseki Levéltár Bartalos hagyatékának utolsó aktája, az ehhez fűzött megjegyzés szerint Bartalosnak visszaadták a korábban a könyvtár számára leadott, Zircre küldendő térképek egy részét. Az anyag Zircre kerüléséről, egyáltalán az átadás megtörténtéről azonban nincs jelentés. 1994. augusztusában felvettem a kapcsolatot Kerekes Károly zirci apát úrral, aki az addigi eredményeimet ismertető levelemre - Hervay Ferenc Levente atyától, rendi történészüktől kapott felvilágosítás alapján - készségesen válaszolt. A Bartalos kéziratok annak idején valóban eljutottak Zircre, azonban az egész apátsági levéltári anyag a Veszprém Megyei Levéltárba került. Onnan pedig 1954-57 között az Országos Széchenyi Könyvtár magához kérette a kéziratokat. Az OSZK Kézirattárában csak hosszas kutatás után, az 1954/57. számú Kézirattári Növendéknaplóban akadtam rá a keresett anyag felsorolására, teljesen más jelzetek és név alatt, mint amiről értesítést kaptam. A következő lépésben a több mint ezer folio lap rendezetlen, ömlesztett kézirati anyagot összevetettem a Pro memóriában található jegyzetekkel és ez alapján csoportosítottam azokat.

44 Az alábbi táblázatokban Bartalos Gyula régészeti-történeti kutatásait tartalmazó kéziratokat mutatom be, s feltüntetem a valódi jelzeteiket, amelyek alapján az OSZK Kézirattárában megtalálhatók (1., 2. és 3. táblázat). A tanulmány végén — szintén táblázat formában - Bartalos Gyula régészeti-történeti munkásságát kronologikusan, életrajzának tükrében vázolom föl (1. melléklet). 42 EFL. PBI. 1488/1918 43 EFL.PBI. 6386/1918. 44 Ezúton szeretném újból megköszönni Kerekes Károly apát úrnak a kéziratok megtalálásához nyújtott hathatós segítségét. 187