Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Bodó Sándor: Magyar múzeumok gyűjteménygyarapodása 1985–1995 között

Mindezekből legdinamikusabban a régészet emlékei szaporodnak. 1995-re a régészet muzeális emlékei 11,2 millió darabra, a történeti gyűjtemények 816 ezerre, a néprajziak 872 ezerre, a képzőművészetiek 557 ezerre gyarapodtak. Ez a növekedési ütem a múzeumok raktárait - tekintve, hogy azok nem rendelkeznek gumifalakkal - egyre elviselhetetlenebb helyzetbe sodorták és sodorják. Enyhülést nyilvánvalóan csak új raktárak építése, végső soron egyedi „beruházások", ezzel együtt pedig a költségvetési összegek reál értékének szinten tartása eredményezhet. A múzeumok struktúrája és költségvetési támogatásuk gyakorlata persze nem örökérvényű. Eletükben számos új vonás tűnt és tűnik fel, s azok folyamatosan mélyülő barázdákkal készítik elő a lassú átrendeződést. A gyűjtemények gyarapítása persze napjainkban is megszokott gyakorlat szerint tör­ténik. A szakmúzeológusok száma 1985-ben 1333, 1990-ben 1346, 1995-ben 1256 volt. Jelentősebb számban mindhárom időpontban régészek (mintegy 180 fő), történészek (190), néprajzkutatók (150), művészettörténészek (170) dolgoztak és dolgoznak. Műtárgygyűjtő tevékenységüket e szakmák „klasszikus" szabályai szerint folytatták és folytatják. A múzeumok működésében azonban 1989-et követően egyre kiterjedtebb mértékben lehet nyomonkövetni a szponzoráció és a magánmecenatúra megjelenését, és tevőleges segítségét. Egyre több intézmény él azzal a segítséggel, amelyet működéséhez (a műtárgy­gyűjtés mellett kiállításai megrendezéséhez, és népszerűsítő-tudományos kiadványok meg­jelentetéséhez) gazdasági-kereskedelmi cégek nyújtani tudtak és tudnak. „Ellentételezés­ként" múzeumaink a szponzort reklám lehetőségéhez juttatják. Az együttműködés során gyakran állandósult kapcsolatok alakultak ki, s néhány gazdasági szervezet, részvénytár­saság eljutott annak felismeréséhez, hogy egy-egy jól működő múzeum képes jó rek­lámhordozóként fellépni. Példaként a Magyar Nemzeti Galéria említhető, amelynek a Pannon GSM-mel épült ki „főszponzori" viszonya. A magánmecenatúra többnyire nem pénzügyi tranzakció keretében mutatható fel. Létezik, bár elsősorban gyűjtemények adományozásának formájában. Előre látható volt, hogy az elsősorban magyarországi XIX. századra jellemző, s a XX. század végére újra terjedő magángyűjtemény-adományozás lesz a múzeumok gyűjteménygyarapodásának egyik fontos eszköze. Példái hosszan sorolhatók, de álljon itt ízelítőül néhány. A német Peter Ludwig és felesége az 1980-as évek végétől több ütemben adományozott kortárs képzőművészeti gyűjteményt a magyar államnak, amelyből múzeumi kiállítás, majd mú­zeum nyílt meg. Győrben ugyancsak kortárs képzőművészeti gyűjteményt adományozott a városnak Kolozsváry Ernő, illetve vásárolt Győr több jelentős művészeti-történeti gyűj­teményt (pl. Váczi Péter történettudós hagyatékát), melyekkel megvetették az 1994-ben megnyílt városi művészeti múzeum alapját. Debrecen Déri Múzeumát egy szerényen élő és minden vagyonát műtárgyak gyűjtésére fordító autodidakta, Szomolányi Elemér gaz­dagította 1992-ben. A múzeumnak ajándékozta közel 250 darabos, ötvösremekekből, bú­torokból, szőnyegekből és képzőművészeti tárgyakból álló, válogatottan szép műgyűjte­ményét. Korántsem a sor végére illik, de itt utolsó példa gyanánt hadd álljon László Károly Baselben élő magyar származású műgyűjtő Budapestnek szóló jeles ajándéka. Bár ajándékozási szándéka régebbi keletű, szerződéskötésre csak 1996-ban került sor, majd a műtárgyak átadása egy Műcsarnokban rendezett kiállítással egybekötve kezdődött el. László Károly ugyanis a fővárosra hagyja XX. századi művészeti gyűjteményét, s kiter­jedt műgyűjtői érdeklődést tükröző többtízezerre rúgó muzeális emlékeit. Bakó Ferenc muzeológusi működésének legfontosabb szinterén, Heves megyében a múzeumi munkatársak igyekeztek műtárgy gyarapító gyakorlatuk során jeles elődjük pél­dája nyomán haladni. Az 1985-ös statisztikai adatok azt rögzítik, hogy az egri Dobó Ist­ván Vármúzeumban, a gyöngyösi Mátra Múzeumban s a Hatvány Lajos Múzeumban össze­16

Next

/
Thumbnails
Contents