Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)
Fodor László: Az egri Kötélverő-ház (Kertész u. 3.) régészeti és építészettörténeti vizsgálata
8. kép. Az épület helyreállítása 1997-ben (a főépület tetőszerkezete és kéménye elkészült) A lakóháznak mai Kertész utcai aszimmetrikus homlokzati képe adja a történeti hangsúlyt, holott az a furcsa homlokzati „aszimmetria" amint azt a vizsgálat során láthattuk, csak egy későbbi kialakítás eredménye. A régi Makiári út felől lehetett talán lakóház első periódusa, melynek az udvar felőli sarokszögletében találtunk rá a régi konyhára. így az első XVIII. század előtti épület feltehetően egy falusias lakóház típus, úgynevezett háromosztatú, középen a szabadkéményes pitarral. 15 Később megvehette a tulajdonosa a mellette lévő házhelyet vagy lakóházat, amelynek szerkezete ehhez hasonló lehetett. A kettő összeépítésével alakíthatták az épületet, melynél a kényszerűséget (pl. tűzvész, árvíz, stb.) is figyelembe kell vennünk. A múlt század elején kaphatta azt az udvar felőli folyosóbővítést, magasítást, (talán valóban valamelyik nagy egri árvíz pusztításaiból okulva). Ezzel lett a homlokzat aszimmetrikus. Sajnos erről azonban konkrét adat nem áll rendelkezésünkre. így mint azt a mellékelt periódusos rajzon is láthatjuk a Kertész utca felőli épületen három építési periódust találunk egymás felett. A kutatás során megfigyelt betöltés sajnos nem mindig meghatározó, mivel nem lehet tudni, hogy honnan származik a töltés. Benne szokásos XVII- XVIII. századi cseréptöredékek, állatcsontok, konyhai hulladékok, (városi szemét) találhatók. A vizsgált és fentebb bemutatott épület Eger várostörténetének egy fontos része, apró láncszem az úgynevezett „hóstyák" történetéhez, jelen esetünkben a Makiári- hóstya történetéhez. A fentiek ismeretében azt hiszem nem túlzó az a tervezői elgondolás, hogy a szinte „konzervált" korai konyhából mutassunk be részletet, amely valahogyan beleilleszthető lehet majd a helyreállított épület leendő funkciójába. 16 15 DERCSÉNYI Dezső- VOIT Pál 1972. 28. 16 A lektorálásért RATKAI Attila főépítészt illeti köszönet. 164
