Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Csiffáry Gergely: A magyarországi üveggyártás XII–XVI. századi történetének vázlata

Ez a név már így ismeretlen, viszont helyette az Üveghegy ma is élő földrajzi név. Az Üveghegyen épült fel Egerben a Gyermekváros, a Mentőállomás és a 12. számú Általános Iskola. Az Üveghegy a mai Könyök, illetve Ráchegy utcák által határolt területet öleli fel. Az Üveghegy Gyöngyösön a Pásztó felé vezető műút menti területet, továbbá a Zsidótemető környékét jelöli.

115 A történelmi Magyarország más terültén is találhatunk hasonló elnevezést. Pozsonyban a város szőlőhegyei között említik 1494-ben a Glaserl helynevet.

116 A Glaserl kifejezés az üveges szó kicsinyítőképzős formájában üvegecske jelentésű. 1683-ban a szőlőtermesztéséről híres Pozsony megyei Szentgyörgy szabad királyi város határnevei között szerepel Glaser = Üveges helynév. ' '

7 Az elnevezés érdekessége, hogy valamennyi település - Monok, Eger, Gyöngyös, valamint Pozsony és Szentgyörgy - bortermeléséről híres, továbbá az Üveges és Üveghegy elnevezések minden esetben szőlőhegyek határnevei voltak. Az üveges, illetve üveghegy határnevek középkori gyökerűek. Elgondolásom szerint mint a népmesében szereplő „ Üveghegyen túl" helymegjelölésre szolgáló kifejezés, olyan határhelyre utal, amely a lakott településtől messze van. Valószínű, hogy ezzel az Üveges, valamint Üveghegy névvel jelölt területen gyűjtötték össze és ásták el a középkorban az üvegtörmeléket. Az üveg ugyanis rendkívül környezetszennyező, s a talajba kerülve sem bomlik le, évszázadok után is változatlan marad. Az üveg kora középkori mindennapos használatát kevéssé ismerjük. Ehhez s ugyanakkor a bor üvegbe történő palackozásának gyakorlatához szolgál adalékul egy XII. századi adat. 1176-ban az erdélyi Egyházasfalva és Szentmiklós határleírásában említik, hogy a két falu közötti határ egyik halmában egy borral teli üveget ástak el. '

l8 Talán nem túlzás azt állítani, ha a XII. századi Magyarországon határjelek közt szerepel a borral teli üveg földbe helyezése — miután az nem bomlik el, tűnik el, s mint határjel utóbb is kiásható bizonyságként -, a határmegjelölés egyik módja, akkor az üvegpalack használata is gyakorlat lehetett ez idő tájt. A bor üvegbe való palackozásának elterjedését elősegítette a szőlőtermelő vidékeken egy másik körülmény. A helyes borkezelés azt kívánta, hogy a borokat érettségük csúcspontján stabilizálják, ugyanis a bor mint szerves anyag, bizonyos idő után eléri fejlődésének a tetőpontját. Erre viszont a korabeli hordókészítés gyakorlata - a hordókat ugyanis kötötték és nem pántolták - ezt nem biztosította, s ezért hamar megromlott, megecetesedett. Éppen ezért vált szükségessé a borok üvegpalackokban történő tárolása. Az ilyen, fejlődése csúcspontján palackozott borok aztán hosszú ideig megőrizték nemes sajátságaikat: az illatot és a zamatot. Az Üveges, valamint az Üveghegy elnevezésű helyeken nem maradt sokáig, az idők legvégső határáig az összegyűjtött üvegtörmelék, azt ugyanis felhasználták az üveggyártáshoz. Az üveg alapanyagaihoz mind a mai napig szokás tört üveget keverni. A tört üveg összegyűjtésének magyarországi módszereit nem ismerjük, de értékes, idevágó adat került elő Dél-Franciaországból. Marsaillesben már a XIV. században a városi magisztrátus rendelkezett a tört üveg összegyűjtéséről egy bizonyos helyre a városon kívül. Ide tarto115 Heves megye földrajzi nevei. 1988. IV. 132. - Üveghegy név alatt a Bajza József utcát határozta meg. 116 Egy bizonyos Meindl Lucia a szegények kórházára hagyja: „mein weingartn Glaserl mitsambt dem garten ". - ORTVAY Tivadar, 1895. I. 395. 117 SCHRÄM Ferenc, 1973. 81. 118 In qua fossa est etiam unum vitrum cum vino pro signo metali. - WENCZEL Gusztáv, 1860.

1. 74. 146