Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)
Csiffáry Gergely: A magyarországi üveggyártás XII–XVI. századi történetének vázlata
bártfaiaknak, és másoknak is, engedjék meg. 87 Egy évtized múlva Széchy Dénes esztergomi érsek 1430. július 2-án Bártfa város tanácsához küldött levelében írta, hogy miután az arany és ezüst kivitele tilos „pridem autem homo, seu officialis nos-ter circa exactionem ponderis nostri archiepiscopalis in camera Cassoiensis constitutum, quosdam aliegenos currus de regno exire volentes invasit" és a Bártfára kísért kocsik átvizsgálása során nagyobb mennyiségű ezüstöt talált. Megkéri a várost, hogy az ezüstöt embereinek minden nehézség nélkül adják ki. 88 A jászói urbáriumok említik 1594-ben, hogy a mecenzéfi üveghutáért évi 50 frt. bért fizetnek. Az 1619. évi urbáriumban már az üvegcsűrről mint elhagyott telepről írnak. 89 A dunántúli üveggyártás legkorábbi adatai a XVI. század derekáig nyúlnak vissza. 1550. október 14-én Nádasdy Tamás intézője Sárkány Antal azt írta Sárvárról, hogy az új kemence csinálására s az ablakok megfoltozására 4 frt-ot fizetett az üveggyártónak, aki anabaptista volt. 90 Sombory Gergely 1559. január 17-én jelentette Nádasdy Tamás nádornak Léka várából, hogy ún. kalugyer (azaz habán) üvegablak csinálok a vár ablakait készítik. Még az év december l-jén Nádasynak írt jelentésben az olvasható: „Az iveg ablak csinálói azért kültem, egy láda iveget attam alá neki, hogy Sárváron az mely ablakok romlottak, ugyan ottan megfoldozza, vittek vele... egy szekér iveg ablakot és egy szekér rámát " 91 . Ez a jelentés egy Léka környékén felállított üveghuta meglétére utal. Egyébként az Esterházy-családnak utóbb itt jeles üveggyártó telepe létezett. A Batthyány-családnak is volt üveghutája a XVI. század közepén, az 1567. évi összeírás az udvari mesteremberek és egyéb kézművesek között ivegablakjártókat is említ. Egy 1596. évi feljegyzésben ivegcsinálóról esett szó. 92 Talán ez esetben a Batthyányak szalónaki vagy borostyánkői üzemére utalhatnak az adatok, ahol a XVII. századtól ismert üveggyártó telepek léteztek. 93 A XVI. századból ismerjük a legkorábbi erdélyi üveggyártó telepeket. Barcarozsnyó határában már a XVI. század elején állhatott üveghuta, mert az adójegyzékekben a század elejétől szerepel egy Glaser = Üveges nevű család, többek közt 1514-ben, 1526-ban és 1536-ban. Az üvegcsűrre utaló első adat 1573-ból ismert, ekkor Alessandre Morosini Italus a rozsnyói üveghutánál saját tervezésű üvegablakokat rendelt. Az üveggyártó telep még 1615. június 22-én is megvolt. Andreas Hegyes feljegyzéseiben azt írta, hogy e napon az üvegcsűrt meglátogatták. Ez az üveghuta a brassói határszélen létesült, ahol a brassói Nagypojána vízfolyását ma is Üvegcsür-patakámk. nevezik. 94 A XVI. században állították fel az olthévízi üveghutát. Az unitárius SükÖsd-család uradalma az egykori Felső-Fehér megyében az Olt kanyarulatában helyezkedett el. Az uradalom falvai közt szerepelt Hévíz is. A Hévízhez tartozó aliódiumok és pusztahelyek 1594-1603. évi urbáriuma feltünteti az olthévízi üvegcsűrt is. 95 87 IVÁNYI Béla, 1910. 85. 88 IVÁNYI Béla, 1910. 217. 89 TAKÁTS Sándor, 1907. 632. 90 KATONA Imre, 1983. 67-68. 91 KOMÁROMY András, 1911.457. 92 SÁGHELYI Lajos, 1938. 107-108. 93 Az utóbbi történetére lásd: PRICKLER, Harald, 1973. 185-192. 94 BINDER Pál, 1994. 80-81. 95 BINDER Pál, 1994. 81. 141
