Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Csiffáry Gergely: A magyarországi üveggyártás XII–XVI. századi történetének vázlata

A feltárást végző régészek véleménye szerint a három hutahely kereskedelmi kapcsolatban állt a közeli településekkel, várakkal. A környező települések közül a legközelebb Diósjenő volt, amelyet már 1282-ben hospesek laktak. A környéken három nagyobb vár állt, ezek: a Cseh vár vagy középkori nevén Jenő, Nógrád és Salgó erőssége. Kik állíthatták fel az üvegolvasztókat? A XV. század végén - 1489-ben - az esztergomi érseknek a birtokában volt Bersec(?) helységben egy üveggyártó telep. Az esztergomi érsek - Estei Hippolit - üvegese 1487-1495 között Bálint üvegesmester, aki 1491-ben az érsek megbízásából János, visegrádi üveges-mestertől 5000 db(!) ablaküvegezéshez használt korongot vett át.

24 Ez már olyan nagy mennyiségű ablaküveget jelent, amelyet csak jelentősebb erdei üvegcsűr tudott előállítani. Voit Pál művészettörténész az első, bizonyosan datálható üveghutaként tartotta számon 1489-ből az esztergomi érsek berseci? officina vitráriáját.

25 Zolnay László szerint a Bersec név ismeretlen. Feltevése szerint talán Bersen néven a Börzsönyről lehet szó. Ez a terület az itteni bányákkal együtt már 1394-ben is az esztergomi érsekség birtoka volt.

26 A Börzsöny hegység elnevezése egy középkori mesterség emléke. A XVI. századi Bersen és Beörseön a XVIII. századi berzseny és a XIX. századi börzsöny kifejezések egyfajta festékanyagra utalnak, amely a berzsenyfából nyerhető. Az újabb feltételezések szerint a Börzsöny helynév innen eredeztethető.

27 1258-ban Berzsenybe vezető utat, ezután 1293-ban Bersent és Szt. Miklósról elnevezett bányásztemplomot említik a források.

28 Az előzőek alapján a Diósjenő mellett feltárt üveghuták esetleg azonosak lehetnek az esztergomi érsek Bersec nevű üveggyártó telepével. A Börzsöny területén előkerült üvegcsűrök - kb. 30 km légvonalbeli távolságra Esztergomtól - szolgáltathatták az érsek rangos építkezéseihez a szükséges üveget. Ez a kapcsolat nem teljesen légből kapott. Mivel tudnánk magyarázni, hogy a börzsönyi huták körül előkerült tört üveganyag között velencei üvegtöredékek kerültek elő? Köztük ún. egy cseppespohárka és egy kannelurás (azaz rovátkolt) pohárka peremtöredéke érdemel nagyobb figyelmet.

29 Ezekről a drága és értékes darabokról feltételezhető, hogy azok a gazdag és előkelő érseki udvarból kerültek ki, s mint újraolvasztandó terméket vitték a hutához. Egyébként a tört üveg hasznosítása, az elhullott üveg összegyűjtése szokás volt az egyes üvegolvasztóknál. Érdemes megvizsgálni a diósjenői üvegcsűrök környékének jelenkori földrajzi neveit is. A Kemence-patak nevében rejti az üvegolvasztó kemencék emlékét. A második hutahely közelében lévő forrást a népi emlékezet Üveghuta kútjaként tartja számon. A fenti félévezredes helynevekkel egykorú lehet a Nagy Gál rét határnév is, amely valaha élt személy emlékét takarja. A budaszentlőrinci pálosok kódexíró műhelyének 1460 táján emlékezetes alakja volt két barát. A Kis Gál meg a Nagy Gál. Az előbbi törpe volt, a másik óriás, viszont mindkettő literátus ember. Közülük Kis Gál a legnehezebb bölcseleti és egyházjogi kérdésekkel foglalkozott. Nagy Gál is kitűnő író és mókás ember volt, akit 24 ZOLNAY László, 1977. 270. 25 SZINNYAI Katalin - KOCSIS Ferenc - ZÁDOR Tibor, 1992. 219. 26 ZOLNAY László, 1977. 270. 27 ILON Gábor, 1983. 5. 28 ILON Gábor, 1983. 6. 29 H. GYÜRKY Katalin - MIKLÓS Zsuzsanna, 1991. 76. 130