Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Fűköh Levente: A malakológiai vizsgálatok szerepe a régészetben

1. Ékszerekként az üledékekbe került csigák. Erre a célra általában dekoratív megjelenésű csigákat, kagylókat használtak. Legalkalmasabbak erre a célra a tengeri kagylók, ám ezek beszerzése hazánk területén igencsak nehézkes volt, vagy egyáltalán nem lehetséges. Ezért sokkal gyakoribb, hogy díszes felszínű, nagyméretű fosszilis csigákat használtak Ezeknek az ékszereknek a rendszertaniőslénytani tanulmányozásából meg lehet állapítani a beszerzés helyét. Ennek segítségével tanulmányozni lehet a kereskedelmi útvonalakat. (Erre szintén találtunk példát az M3 területén folyó régészeti feltárások során. A Kompolt: Kistéri régészeti lelőhelyen előkerült miocén kagyló, mely feltehetően a legközelebbi észak-magyarországi lelőhelyről, Mátraszöllős térségéből származhat). 2. Étkezési célokra gyűjtött csigák, kagylók. Erre elsősorban a folyó, vagy állóvizek mentén kialakult telepek régészeti feltárása során bukkanhatunk. Az eddigi ismereteink szerint elsősorban az Unionidae családba tartozó nagytestű kagylók voltak az alkalmasak. Sok lelőhelyen tömegesen fordulnak elő a félteknők, sajnos ma még tanulmányozásuk nem sok eredményre vezet, talán csak a faj egykori tömeges előfordulására utal, azonban mindenképpen begyűjtendők, mert a fiziko-kémiai módszerek tökéletesedésével minden bizonnyal információ tartalmuk feltárható lesz. A Füzesabony: Guba-kút régészeti lelőhelyen mind a neolit idejére datált házakban, mind a feltárt sírokat kitöltő üledékekben igen nagy számban fordultak elő Unió pictorum félteknők, ill. nagytestű Lymnaea stagnalis csigák. Előfordulásuk feltehető oka, hogy táplálékként kerülhettek a telepre, a közeli Laskó-patakból. Egyre gyakrabban kerülnek elő régészeti feltárások alkalmával speciálisan sérült csigahéjak. Általában az éti csiga (Helix pomatia) az amelyik itt termeténél fogva számításba jöhet, de a kisebb termetű fajoknál (Cepaea vindobonensis, Bradybaena fruticum) is megfigyelhető a jelenség. A csigaház a búb mellett sérült, ott ahol az állat visszahúzó izma tapad. A Kőlyuk II. (Hillebrand Jenő)-barlang 1975-ös feltárása során egy kis fülkében igen nagy számú ilyen módon sérült Helix pomatia héj került elő. Jelenleg még nem tisztázott, hogy mi a jelenség oka, egyes malakológusok szerint emberi táplálkozás céljára szolgáltak, míg mások szerint állati táplálék maradványaként kerültek az üledékbe. Ez utóbbi teóriát erősítik azok az igen gyakori előfordulások, melyeket szintén alkalmunk volt több ízben is megfigyelni az M3 régészeti feltárásai során, ahol jellemzőbb volt a kisemlősök által történt összegyűjtés, melyet a pocokfészkek feltárásai bizonyítottak. Ugyanakkor az antropogén tevékenység sem zárható ki, mint ezt a Kompolt: Kistéri lelőhelyen feltárt, tapasztott kemence falából előkerült Cepaea fajok is bizonyítanak. A fentiekben bemutatott kategóriák egyes esetekben keveredhetnek is, a korábban étkezési célt szolgált kagyló teknőjét a gyöngyház miatt ékszerként is használhatták, ill. az éles törési felszín miatt esetleg az idősebb telepeken eszközként is számításba jöhettek. 3. A malakológiai anyagnak mint kísérő faunának a vizsgálata az utóbbi években egyre nagyobb jelentőséggel bír. Elemzésével olyan információk birtokába kerülhetünk, melyek választ adhatnak azokra a kérdésekre is, melyekre a régészeti adat önmagában nem elegendő. Megtudhatjuk, hogy a kultúrrétegek képződése idején milyen volt az éghajlat, milyen csapadék viszonyok uralkodtak, milyen volt a környező vegetáció. Ma már a fauna fejlődésének egyre pontosabb ismeretében kronológiai kérdésekre is választ kaphatunk. 114