Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Baráz Csaba–Mihály Péter: A Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkő topográfia újabb eredményei és a fülkék rendeltetésének vizsgálata

Mint már említettük, a kaptár szó először tulajdonnévként bukkan fel okleveleinkben, az első köznévi adat a 16. sz.-ra keltezhető, ezért a források nem teszik lehetővé a jelentés egyértelmű meghatározását. Erre a bizonytalanságra A magyar nyelv történelmi-etimológiai szótárában a kaptár címszó értelmezésének szövege előtt egyébként kérdőjel hívja fel a figyelmet. Ezek után az értelmezés, illetve a szó jelentése így hangzik 'fatörzsbe vájt üreg a vadméhek számára >az erdei méhészetbem'. A kaptár szócikk etimológiai részének bevezető mondatából is tükröződik az eredetre vonatkozó vélemény határozatlansága: „Valószínűleg német eredetű; vö. ófelnémet chaftoere (Grimm: DtWb. 6:26), chafteri 'kaptár, méhkas'; vö. még [főként közép- és észak-németországi] német népnyelvi , nyelvjárásbeli Käfter 'kis kamra, alvófülke; rekesz'..." „A magyarba való átvétel a közép-felnémet korban történhetett. A származtatás némi nehézsége, hogy a szó a közép-felnémetből nincs kimutatva, megléte azonban feltehető."

26 Mollay K. szerint a kaptár szó átvétele a 11-13. sz.-i vallon telepítésekkel került hazánkba. A velük egyidőben bejött felsőnémet, elsősorban bajor nyelvjárási telepesek azonban nem az ófelnémet chaftere, hanem egy nem adatolható chaftoer chafter változatot hoztak. Mivel szótagzaró (f) a magyarban még nem volt, (p)-vel helyettesítették. Az ófelnémet chaftere >latin captärium< captörium eredeztetési valószínűsítése nyomán a latin szó egy cavum captörium szószerkezetből ráértéssel válhatott ki. A latin cavum, cavea 'üreg, mélyedés' jelentésű. Az 1405 körül írt Schlägli Szójegyzékben egymás mellett áll a három szinonima: cauerna ~ cauus ~ fouea, az első és harmadik felett magyar értelmezés: lik „lyuk". Ez nyilván a középsőre is vonatkozott. Az Abaúj vármegyei Méhlyuk (1255: Myhluk; 1275/78: Myzluk) helynév szinte fordítása a latin cavea apium, illetve a cavum apium megnevezésnek, illetve ómagyar megfelelője a (cavum) captoriumnak, az eredeti kaptárnak. Mollay itt utalt a kaptárkövekre is, szerinte a kaptár a magyar födémes szinonimája lett. A kaptár szó így került a közép-felnémet korban nyelvünkbe, de ennek vizsgálatát még nem tekinthetjük lezártnak.

27 Más következtetésre jutunk azonban, ha a kaptár kompozítum két gyökszavát külön-külön vizsgáljuk meg. Fehér G. írta: „Az óbolgár-szláv nyelvben van egy szó kap 'szobor, idolum' jelentésben, amely mint a magyar kép is bolgár-török eredetű (*käp). Tehát a bolgárok keresztény tanítói átvették a bolgár-törököktől a 'szobor, idolum, szentkép'-et jelentő *käp szót, mint fontos kultusz-szót..."

28 A kép először 1315 körül jelenik meg írott forrásainkban 'forma, alak' jelentéssel, egyébként a nyelvészeti kutatások ótörök eredetűnek tartják. „Az óegyházi szláv kapb 'kép, képmás' a bolgár-törökök nyelvéből való. - A magyarba hosszú magánhangzót tartalmazó török alak kerülhetett át 'forma, alak' jelentésben."

29 26 MTESz 11. 366-367. 27 MOLLAY Károly 1982. 350-352. 28 FEHÉR Géza 1931. 86. 29 MTESz II. 447-448. 79