Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Király Júlia: Gárdonyi Géza és a nyelvművelés

velő könyveinek kéziratai mellett tehát igen jellemzőek folyamatosan készült feljegyzései is. Mint minden mást az életben, a nyelvészettel kapcsolatosan is az állandó éberség és a folyamatos készenlét jellemezte. Gárdonyi nyelvészeti törekvéseivel kapcsolatban meg kell jegyezni a helyesírással foglalkozó cikkét is, amely szintén kéziratban maradt meg a hagyatékban. Ebben a kéziratban ír a helyesírásról általában, külön szól a nagybetű problémáiról is. Gárdonyi véleménye, hogy csak a tulajdonneveket és a mondatok kezdőbetűit kell nagybetűvel írni. A versek sorainak nagybetűvel történő kezdését elveti azzal, hogy félreértésnek adhatnak helyet. ír az összekötő jelekről, a vesszőről, a többes ragról, s külön említést tesz a képes beszédről is.

48 Gárdonyi tervei között szerepelt egy Idegen szavak szótára

49 e/készítése. Ez a szótár csak töredékében maradt fenn, de igen gondos gyűjtőmunka előzte meg elkészültét. Az ábécé sorrendbe szedett szavak után - kettősponttal elválasztva - szerepel a magyar megfelelő szó. Például: automobil: gépkocsi; adagio: mélázó (zene) utasításként: mélázva. A közel ezer számozott kéziratos lapból álló szótár sajnos hiányosan maradt meg, több lap hiányzik. Talán nem kapcsolódik szorosan a nyelvészeti törekvésekhez, de mégis ennél a témánál kell említést tenni az Alaktár című titkosírású kéziratról. Gárdonyi tudatos író volt. Nemcsak nyelvészeti problámáit jegyezte fel, hanem megörökített más írói fogásokat is. Mesterkönyve, Mesterfüzete, amely szintén titkosírással íródott, tartalmazza azokat az írói eszközöket, fogásokat, melyekkel Gárdonyi a munkája során élt. Összeírja a rövidség hasznait, egybegyűjti azokat az ismérveket, amelyektől egy téma igazán jó lesz, sőt összegyűjt kisnovella témákat, történelmi regények témáit. A már kész témákat szigorú vizsgálat alá is veti. Leginkább egyes szám második személyben ír, felszólító módban. „Ne olvass, míg az első fogalmazáson túl nem vagy. Még ezzel a könyvvel se tölts sok időt. Sem az olvasásával, sem az írásával, újságot is jobban csak munka után. Csak a céduláidat olvasd, s Mintha üres szobában ülnél, semmi olvasmányhoz nem jutva." A tudatos író átgondolja minden mondatát, minden karakterét. Semmit nem bíz a véletlenre. Néhány címszó az Alaktár című titkosírásos noteszből:

50 Arc: Cserépszínre égett. Barna arc, a szem benne olyan feltűnő fehér villogású, mintha porcelánszem volna. Járás: Hegyesen lép, mint a kakas. Mintha nem a lába vinné, hanem ő húzná a lábát maga után. Nevetés: Fanyar ember még mikor nevet is, mintha citromszelet volna a szájában. És még néhány címszó: szem, nyak, mozdulat. Gárdonyi tehát mindent feljegyzett, mindent megörökített. Az irodalomtörténet abban az előnyös helyzetben van vele kapcsolatban, hogy írói mivoltát, munkája, sőt munkamódszere nemcsak a kész művekből következtethetők ki, hanem láthatóak a művek elkészítésének előzményei, kulisszatitkai is, és a hagyaték tanulmányozása közben elénk villan a teljes ember, az író. 48 Л helyesírásról, kézirat. Leltári szám: 95.38.1-6. 49 Idegen szavak szótára, kézirat, töredék. Leltári szám: 95.39.1. 50 Titkosírásos feljegyzések VI., alaktár. Leltári szám: 71.5.1. 384