Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Király Júlia: Gárdonyi Géza és a nyelvművelés

Megírjuk a király koronázásának történetét, de nem a koronázás rajzát. Mindig csak történetét írhatjuk meg az életünknek, de nem a rajzát."

43 Találunk cédulát az idegen szavak magyar írására vonatkozóan. Első fogalmazása lehet annak az írásnak, amely az Antibarbarusba bekerült. Ugyancsak jelentős mennyiségben vannak azok a cédulák, amelyek idegen nyelvek sajátosságaival foglalkoznak (francia, olasz, német szavak). Külön cédulán foglalkozik például a német szólásokkal. Egy igen érdekes lapot is tartalmaz ez a gyűjtemény, a Halotti beszéd 1919-es átiratát.

44 Nem tudni, hogy Gárdonyi mit akart ezzel az átirattal, mert semmiféle jegyzetet nem tartalmaz a cédula a pontos átiraton kívül. „Látják önök elvtársak: miből áll az ember! Tényleg porból és hamuból áll." - „Egy érdekes mementó a Tanácsköztársaság idejéből." Az a tény, hogy ilyen jelentőségű nyelvészeti cédulát tartalmaz a Gárdonyi-hagyaték, azt bizonyítja, hogy az író folyamatosan foglalkozott a nyelvhasználati problémákkal. Egész életében, sokoldalú érdeklődésének témái között igen előkelő helyen áll az a tudatos és tervszerű küzdelem, amelynek a magyar nyelv gazdagságának megismertetése, a nyelv tisztogatása, védelme volt a célja. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy más, mindennapi életével, munkájával kapcsolatos írásaiban is igen jelentős szerepet kap a nyelvészet. Pepita fedelű, sima belső lapokból álló füzetében - amelyben inkább csak gondolatai felvillantását olvashatjuk - szintén teret szab a nyelvi megjegyzéseknek az írói munka részletei, olvasmányai, a hegedüléssel kapcsolatos feljegyzései, a filozófiai megjegyzések és az egészségről szóló bejegyzések mellett.

45 A „Jegyzeteim" címet viselő négy kis noteszből álló titkosírásos feljegyzés szintén tartalmaz a magyar nyelv megtisztításával kapcsolatos megjegyzést a zenével, filozófiával, az írói munkával, valamelyik művével kapcsolatos bejegyzései mellett.

46 Naplójába írt bejegyzései, feljegyzései ugyancsak aláhúzzák azt a tényt, hogy mennyire tudatos nyelvművelő volt. Néhány jellemző bejegyzés titkosírású naplójába:

47 (1915-1922) „1915. 12.30-án csináltam ezt a szót „nagy léleklobbal". Néhány nappal előbb ezt az igét: „höpperintett". Kürt novellámban még elébb: „lepigél." „1916. Vízkereszt 2-án találtam „alatt" időhatározó germán eredetére." „A magyar Újságban cikk mondja, hogy nyelv tekintetében különb vagyok Aranynál. Ez az első elismerése tudományomnak." „Találtam a „néhány perc múlva" helyett jobbat. „Kevés vártatva", „nem sok vártatva." Gárdonyi tehát folyamatosan, állandóan kapcsolatban állt a magyar nyelvvel, legfontosabb munkaeszközével. Minden idegszálával tudatosan törekedett arra, hogy műveiben felhasználja tapasztalatait. Gárdonyi mindent lejegyzett, mindent megörökített, mindent megőrzött. Nyelvi feljegyzéseit is folyamatosan használta, az esetleges újabb eredményekkel, tapasztalatokkal kibővítette. Nagyobb lélegzetű nyelvmű43 Nyelvészeti cédula, kézirat. C.95.7.1. 44 Nyelvészeti cédula, kézirat. C.95.8.1. 45 Titkosírásos feljegyzések. 5. számú Mesterfüzet. Leltári szám: 71.15.1. 46 Titkosírásos feljegyzések. 4. számú Mesterfüzet. Leltári szám: 71.14.1. 47 Titkosírásos feljegyzések. 6. számú Mesterfüzet. Leltári szám: 71.15.1. 383