Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Király Júlia: Gárdonyi Géza és a nyelvművelés

értést nehezítenék, és az oka, hogy az ország más-más vidékéről valónak gyakori érintkezése egymással sem koptatja le egészen a szülőföld nyelvjárásának jellemző bélyegét; s ahol a magyar nyelvterület különböző részéből való van együtt, kellő figyelemmel hallgatva beszédüket, gyakran meg lehet ismerni, hová valók... A szegedi özést, a debreceni ízest és hanghordozást, a székely beszéd jellemző sajátságait nem vetkőzik le hosszú távol tartózkodás után sem. A magyar nyelvjárásoknak a közelsége egymáshoz legjobb bizonyítéka a magyar nyelv egységes fejlődésének".

30 Gárdonyi is azok közé az írók közé tartozott, akik szívesen merítettek egy adott nyelvjárás kincseiből. Első sikeres könyve, a Göre is többek között annak köszönhette sikerét, hogy szorosan követte a szegedi nyelvjárás hangtani és egyéb sajátosságait, a rá jellemző kifejezésmódokat. Gárdonyi ekkor még a pénzszerzés szándékával él ezekkel a lehetőségekkel. Később pedig, beérkezett íróként tudatosan foglalkozik a népnyelvvel. Két kézirata maradt meg ebben a témában: Л régiek beszéde és a Szavak, szólások, szokások című gyűjteménye. Mindkettő egy-egy kemény kötésű, kéziratos könyvben található. Mindkettő befejezetlenül maradt. S mindkettőre az a jellemző, hogy gyűjtésük nem tudományos feldolgozáshoz készült, mint inkább az író munkáját megkönnyítendő. Felépítésük is hasonló. Gárdonyi témakörök köré csoportosította feljegyzéseit. Ezek közül a legtöbb saját gyűjtés, néhány helyen megnevezve a gyűjtés helye. Vannak olyan gyűjtések, amelyek a magyar Nyelvőr egy-egy tudományos cikkéből kerültek bele Gárdonyi kéziratába pontos megjelöléssel. A témaköri csoportosításon kívül más rendszert nem fedezhetünk fel. Nincs alfabetikus sorrend, s együtt szerepelnek szavak, szólások, szokások. Néhány példa a gyűjtésekből: a) A régiek beszéde:^ ÉTEL, ITAL: kástélyos bor = vörös bor; lagzikonyha = sátorkonyha, ebből lett a Laczi-konyha. RUHA: atlasz = felöltöztetett engem arannyal átszőtt atlaszba - szoknya alja fele zöld atlasszal; bakacsin = fekete gyászkendő, gyászlepel. Atyánkfiát, ha elvitte a halál, arra kell bakacsin, mert az gyászjelző szín. BABONÁK: Búbos banka nyelve a jobb hám alatt; senki le nem győzhet a harcban. KÁROMKODÁSOK: „Akkor lássalak, mikor a nyakam csigáját!" „A manó vigyen el!" Néhány témakör még: kifejezések, orvosság, magyar méltóság, szállóige, hadi élet, gyermeki élet, nevek, foglalkozás, hivatal. b) Szavak, szólások, szokások

32 NŐI RUHÁK: csurak = paraszt nő prémes téli felöltője; daku = sárgára festett báránybőr jgyérmek felöltő; recczele = fejre való ruha (Zala megye). NÖVÉNYEK: fokhagymát zsebbe tenni = meglátni a templomban a boszorkányt; magyar borsot elpergetni = a háznál veszekedés lesz. FENE: bejött a fene a határba = rosszul áll a dolga. „Hogy a sövényfenye egye meg azt a vakondokot, amelyik főtúrta a ház oldalát!" Gárdonyi megjegyzése: sövényes fene? sovén fene? Nyr. 22.429. 30 BALASSA József, 1937. 104. 31 A régiek, kézirat. Leltári szám: 95.34„1. 32 Szavak, szólások, szokások, kézirat. Leltári szám: 95.35.1. 380