Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Király Júlia: Gárdonyi Géza és a nyelvművelés

A hagyaték egyik igen fontos részét képezik a családi és személyes okmányok, életrajzi dokumentumok. Útlevelek, igazolványok, fényképek, bizonyítványok. Igen nagy terjedelműek művei kéziratai is. Néhány fontos műve többféle kéziratban is megmaradt. Az Egri csillagok című regénynek például kézirata, autográf kézirata, és több kézzel javított kiadása is fennmaradt. Ugyancsak jelentős rész Gárdonyi le­velezése. Fennmaradt családi levelezése, igen értékes és figyelemre méltó a kortár­sakkal folytatott levelezése, de találhatunk Gárdonyi által írt leveleket is. Ezek egy része később került be a hagyatékba. Gárdonyinak rendszeres tevékenysége volt a levélírás. Többnyire a látogatók fogadása, és a beszélgetés helyett választotta ezt a formát. Leveleiben hajlandó volt akár a legkényesebb témákat is elemezni. Igen érdekes volt Gárdonyinak a természethez fűződő viszonya. Egerbe költö­zése után nem sokkal vett egy területet háza mögött, ahol kertészkedett. De ez a tevékenység több volt, mint kertészkedés. A gyönyörű, szokatlan dolgokat megfi­gyelte, feljegyezte. A Természet Kalendáriuma 2 című művében az egyes növények fejlődési szakaszait megfigyelte és megörökítette. Kalendáriumában külön fejezetet szentelt a növényeknek és az állatoknak. Talált egy új pókfajtát, amelyet Herman Ottó magyar természettudós egri póknak is nevezett. Publikált a Kert című szaklap­ban is, s szaklap szerkesztőjével, Kendi Antallal többször levelet is váltott. Gárdo­nyi az emberektől a természet felé fordult. Élet, virág, teremtés, létezés és minden­ség lényegét kereste a természetben. Gyürk Ottónak és Gilicze Gábornak köszönhetjük azt, hogy nagyrészt ismerjük Gárdonyi Géza titkosírással készült hagyatékát is. Titkosírással írta naplói egy ré­szét. A naplójában kifejtette az írói munka részleteit, olvasmányélményeit, filozófiai gondolatait, egészségi állapotát. Titkosírásban maradtak fenn „Jegyzeteim" című négy kis noteszből álló fejlegyzései. Ezekből a noteszekből értesülünk tervezett mű­veiről, feljegyzéseket találunk az írói munkával, a zenével kapcsolatban, de megta­lálhatók nagyon finom ételek receptjei is. Néhány címszó „Filozófiai jegyzetek" cí­mű titkosírással készült munkájából: irodalom; minden csak látszat; véleményeim; hiúság; halál és élet. íme Gárdonyi filozófiai feljegyzéseiből néhány: „Okos ember nem haragszik olyasmiért, amin nem változtathat." „Nagy írók nevének élete azért olyan hosszú, mert olyan magas fejlettségű em­bereknek írnak, mint ők maguk. Tehát a könyveik mindaddig élnek, míg a fejlődés meg nem haladja őket..." „Csak a véleményt kérő fiatal emberek fogadják szívesen az okításokat. Az ön­ként adott okítás tudásközlés - föléje helyezkedés a másiknak, sértő..." „Dicsőség: kép lenni mulandó szem mulandó tükrében. 3 Mennyiségében ugyancsak jelentős a cédulagyűjtemény. Az életrajzi tartalmú, a világnézeti vonatkozású, az írói munkáról szóló, az egyes művekre utaló cédulák szövege változatos, nyílt, következetes és rendszeres. Mindezek mellett találunk a hagyatékban Gárdonyi nyelvészeti kutatásaival kapcsolatos feljegyzéseket, szótárakat, naplókat. Nyelvészeti törekvéseivel a magyar nyelv gazdagságát szerette volna bebizonyítani, igyekezett a magyar nyelv helyes használatát elterjeszteni, s egyik legfontosabb célja volt, hogy megtisztítsa a magyar nyelvet idegen és káros befolyásoktól. 2 A természet kalendáriuma, leltári szám: 71.6.1. 3 Gárdonyi Géza titkosírásos feljegyzései IX. 4. számú Mes te rfŰzet. Leltári szám: 71.14.1. 372

Next

/
Thumbnails
Contents