Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Vaday Andrea: Szarmata temetőrészlet Kompolton

melynek datálása sokkal korábbi, mint a roxolánok történeti adatokból ismert megjelenése a Kárpát-medencében. A szarmata temetkezésekkel kapcsolatban Kulcsár Valéria azt a megállapítást tette, hogy „a kronológiailag értékelhető kurgántemetők tehát arra utalnak, hogy a halomemelés szokása legkorábban a 2. század végén jelenik meg a kárpát-medencei szarmata barbaricumban".

32 Ebből azt a logikai következtetést tartott megengedhetőnek, hogy az Alföldre elsőként beköltöző csoport(ok), a jazygok halotti rítusából még hiányzott ez a szokás, azaz a rítust a később megjelenő keleti iráni, szarmata etnikumnak tulajdonítaná. Helyesebb lenne az a megfogalmazás, hogy az 1. századra ill. a 2. század első felére keltezhető ismert temetőrészleteinkből hiányzik ez a rítus. A hiánynál nem zárható ki a véletlenszerűség, miután ilyen korai időszakból kevés és kisszámú hitelesen feltárt és dokumentált sírt, temetőrészietet ismerünk. Ebben az esetben két szempontból is további bizonyítást igényelne a halmos temetkezések a nem jazyg etnikumhoz kötése. Milyen szarmata vagy egyéb, az Alföldre bevándorló törzshöz köthető ez a rítus? Kronológiailag hogyan magyarázható, hogy a temetőkben kiemelkedő, centrális helyzetben „telepített" halmok, árokkal körülvett sírok már ismertek a 2. században, azaz csaknem száz évvel korábban, mint ahogy a roxolánok egyátalán megjelennek Pannónia szomszédságában? A halmos, árokkeretes sírok kiemelt, centrális helye a temetőkön belül (Pl. Szabadka-Subotica, nitrogéngyár, Endrőd-Szujókereszt, Törökszentmiklós-Surján stb.) arra is utalhat, hogy e sírok halottai megkülönböztetett szerepet játszottak életükben a szarmata közösségeken belül, azaz valamilyen oknál fogva elkülönültek a lakosság számszerű többségétől, akik jeltelen sírokba temetkeztek. így viszont az igényelne további magyarázatot és bizonyítást, hogy mely etnikum, vagy újabban beköltöző szarmata törzs kezébe került volna a hatalom a korábban bevándorló jazygok fölött. Erre sem írásos adatunk, sem alaposan elemzett anyaggal alátámasztott régészeti adatunk nincs. Viszont meglehetősen furcsa lenne és további értelmezést kívánna, ha a legkorábban bevándorló törzs, a jazygok nem ismernék és használnák ezt a nomád rítust, amikor még az Al-Dunánál, ill. röviddel az al-dunai megjelenésük előtt Keleten, a beköltözést megelőző években is nomád életmódot folytatnak, és a rítus is ismert. A jelenleg rendelkezésünkre álló adatok alapján azt a feltevést tartjuk valószínűnek, hogy a Kárpát-medencébe egymást követő hullámokban jöttek be a jazygok, amire a forrásokban a megkülönböztető jazyges metanastae is utal,

33 s vagy az elővédtörzs kiszszámú ismert temetőrészletében nem sikerült megfogni ezt a rítust eddig, vagy nem érkeztek meg az első hullámmal a fegyveres arisztokrácia, a vezetőréteg tagjai, akikre ez a temetkezési rítus jellemző. Azóta számos cikk foglalkozott az árokkeret problémájával, s avval a kérdéssel, hogy mennyiben köthető össze a sír árokkal körülvevésének szokása a halom emelésével.

34 Holmszkoje árokkeretes sírjai igen széles variációs skálát mutattak.

35 A sírok árkolása a keleti középszarmata periódusban már megfigyelhető. A Feketetenger északi partvidékén megvannak a későszarmata temetkezésekben is, és a Dnyesztertől nyugatra, a Dnyeszter közelében és a Dunánál egyaránt.

36 32 KULCSÁR Valéria 1984-85, 1. 33 VADAY 1982-83. 34 VÖRÖS Gabriella 1982-83. 157., KULCSÁR 1993. 35 GUDKOVA-FOKEEV 1984. Ezek ismertetése nem tartozik a kompolti temetőhöz. 36 KULCSÁR Valéria 1993-ban részletesen foglalkozott a témával, bő irodalommal és lelőhelylistával. 25