Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Bakó Ferenc: Borpincék történeti-néprajzi kutatása a Felföldön

1. kép. Az egri vár alaprajza 1568-ból, Ferabosco metszete után. A Várpince az A és В közötti terület alatt van az egész egyházmegyében beszolgáltattak a jobbágyok, sőt a nemesek is. 15941595-ben a keleti területek bordézsmáját (Borsodtól keletre) nem itt, hanem Hejcén tárolták. Az egri Várpincében ekkor 449 hordó bort őriztek, de ugyanekkor még 540 hordónyit a hejcei püspöki pincében.

13 A Várpince borait az erődítmény fenntartására értékesítették: a mindenkori bormennyiség 40 százalékát kereskedőknek adták el, negyedét a várbeliek (alkalmazottak) ellátmányaként használták fel és egyötödét kocsmáitatásra egyes helységeknek adták ki.

14 A nagyméretű pincét a régészeti kutatás csak részben tárta fel, ezért alábbi ismertetésem inkább csak az irodalomra támaszkodik. Megtekintésére eddig még nem volt lehetőségem. A vár központi területén, az egykori provizori palota alatt húzódó Várpince formáját, méreteit Kozák Károly rövid leírásából és a feltárással kapcsolatosan készített alaprajzból ismerjük.

15 A pince a beomlások, törmelék miatt nem járható be, vagy legalábbis nem könnyen, ezért az alaprajz nem teljesen fogadható el hitelesnek. Valószínű, hogy az alaprajz és az 1562-ben készült várleltár azonos korúak, így megkísérelhető az ábrázolás és a leltárban megnevezett pincerészek összehasonlítása, azonosítása.

16 13 SUGÁR István 1979. 31-32. 14 BALOGH János 1881. 64., SUGÁR István 1977. 27.: hét kereskedőről tud, akik Kassáról, Kézsmárkról, Tállyáról és máshonnan jöttek. 15 KOZÁK Károly 1989-1990. 368-373. A felmérést a MÉLYÉPTERV munkájaként FODOR László, a hosszmetszeteket pedig KÁRPÁTI János rajzolta. 16 SZABÓ Károly 1881. 762-763. 245