Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

B. Papp Györgyi: Az első egri gyermekszakorvos

vetkeztében nagyobb figyelemmel fordultak a jövő nemzedéke, a gyermekek felé. A zöldkeresztes szolgálat már 1934 óta létezett, melyet az anyák és gyermekek védelmére hoztak létre.

37 Az évek óta tervszerűen keresztülvitt tömeges védőoltások eredményeként a hastífusz megbetegedéseinek száma Heves vármegye területén évről évre lényegesen csökkent. A terhes- és szoptató anyák és a kisgyermekek körében étkeztetési akciókat szerveztek. Lényege az volt, hogy 100 napon át 6 községben, 6 000 pengő államsegélyből 50-50 gyermek kapott ebédet, mely a Magyar Nemzeti Bizottság által összeállított előírásoknak megfelelően kalória- és vitaminszükségletet tartalmazott. Előzőleg a rászoruló gyermekeket egészségügyi állapotuk és tápláltsági fokuk szerint részesítették segélyben. A vizsgálatot az irgalmasok kórházában végezték el. Az alispáni jelentés szerint ez idő tájt négy új szakrendelőt létesítettek itt.

38 Ez a tény annak a kérdésnek a megoldásában fontos, hogy a sokak által állított, Sziklay doktor által létrehozott gyermekosztály mikor kezdte meg a működését itt? Az irgalmasok iratanyagai ebből a korszakból teljesen megsemmisültek. Legvalószínűbb, hogy ekkor 1939-ben az egyik szakrendelő a gyermekeké volt és ehhez tartozhatott az a 4 ágyas kis gyermekosztály is, amit dr. Sziklay álmodott meg. Az osztály azonban csak rövid ideig próbálkozhatott gyökeret verni a kórház testében. A nehezülő gazdasági viszonyok miatt a Belügyminisztérium a zöldkeresztes mozgalmakat visszaszorította és 1940-ben államosította.

39 A kórház nem kaphatott több támogatást a gyermek szakrendelőre és osztályra. így anyagi fedezet hiányában elsorvasztották és megszüntették. Ez a folyamat 1943-ig tartott, amikor „kivált a kórház kötelékéből 3 szakorvos, - és így megszűntek osztályok is - így pl. dr. Sziklay Árpád is."

40 Az elgondolás, az elképzelés a gyermekosztály működtetéséről valóban időszerű lett volna már Egerben. A szerencsétlen körülmények, a társadalmi, gazdasági válság, a háború mind közbeszóltak, mind ellene szóltak, hogy a kis osztály fennmaradhasson, kiteljesedhessen a vezetése alatt. De azt senki nem vitathatja, hogy az első egri kórházi gyermekosztály megteremtőjének tekinthetjük őt. A háború egyre inkább kézzelfoghatóbbá vált, most még inkább beleszólt sokak életébe. Dr. Sziklayt is behívták 1940 elején katonai szolgálatra a miskolci 7. sz. helyőrségi kórházba.

41 Munkájának folytatásához, katonai rangjának viseléséhez az 1939. május 5-én kihirdetett 1939: IV. törvénycikk értelmében, mely „a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról" rendelkezik, az ő családját is ellenőrizték.

42 A törvény a zsidónak minősülők számára lehetetlenné tette, hogy állami vagy közintézményekben alkalmazottak, ügyvédek, orvosok, mérnökök stb. lehessenek. A magyar királyi Dobó István 14. gyalogos I. csapattestnél is csak úgy lehetett 37 Dr. Hahn Géza: A magyar egészségügy története. Medicina Könyvkiadó. Bp. 1960. 121. o. (Gyakorló Orvos Könyvtára) 38 HML. Alispáni jelentés 152.038. 1939. március 1.-1939. augusztus 1. 39 HML. Alispáni jelentés 152.038. 1940. szeptember 1.-1941 február. 40 Emlékkönyv. Az egri Megyei Kórház fennállásának 10. évfordulójára. Szerkesztette: dr. Ringelhann Béla. Eger, 1960. 34. o. (A Heves Megyei Tanács Kórházának közleményei) 41 HML. Személyi törzslapok sz. n. Bejegyzés: katonai szolgálatra vonatkozóan 1940. február 1.-1940. március 28. 42 Magyarország történeti kronológiája 1848-1944. III. kötet 967. o. Akadémiai Kiadó. Bp. 1982. 228