Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)
B. Papp Györgyi: Az első egri gyermekszakorvos
először díjtalan gyakornoki minőségben teljesített szolgálatot. 15 Pécsi tartózkodását felhasználta arra is, hogy az 1933-ban elsőként indított iskolaorvosi és egészségtanári tanfolyamot elvégezze. 16 Ennek később nagy hasznát is vette. Fontosnak érezte, hogy megszerezze ezt a képesítést is, további elhelyezkedése szempontjából. Közeledett a szakvizsga ideje és megfelelő állást is kellett találnia. 1934 elején ehhez adott számára felettese, dr. Duzár szép referenciát: „Sziklay dr. úr ezen idő alatt orvosi hivatását példás pontossággal töltötte be, szorgalmas munkájával a klinikánk értékes tagja. - A modern gyermekgyógyászat elméleti és gyakorlati részében egyaránt nagy kitartással képezte magát, különös figyelmet szentelt a gyermekgyógyászati rtg. diagnostikának, de kiterjedt figyelme a gyermekgyógyászat chemiai, bacteriologiai stb. határterületeire is. Külön kiemelkedőnek tartom a betegekkel szemben tanúsított szeretetteljes modorát, valamint azt, hogy a beosztott személyzetnél, ugyancsak az udvariasság keretei között, de a fegyelmet mindig fenntartotta. Mindezek alapján dr. Sziklay Árpád urat önálló működésre, osztály vezetésére alkalmasnak találom s melegen ajánlom." 17 Ez az igazán kedvező jellemzés álláspályázathoz készült, de a klinikán is előrelépést hozott, mivel 1934. február 1-ével díjtalan tanársegéddé nevezték ki. 18 A szakorvosi vizsgát is hamarosan letette 19 , melyet az akkori előírásoknak megfelelően Pécs szabad királyi város törvényhatósági kisgyűlésén kihirdették, s ezáltal a „gyermekbetegségek szakorvosa" cím használatára jogosult. 20 Egy ígéretes karrier indult el ezzel. Egyetemi tanársegéd és specialista. Mégis megvált Pécstől és a klinikától 1934. augusztus 31-én és Egerbe költözött. 21 A magyarázat talán az, hogy így közelebb került szüleihez, akik Kisvárdán laktak. Itt élt Egerben két nagybátyja is; apai ágról Husovszky Kálmán iskola igazgató, anyai ágról pedig egy Asztalos nevezetű kanonok. A városban volt ugyan két kórház - ami egy egyetemi tanársegédnek a legmegfelelőbb működési terület lenne -, de nem volt bennük gyermekosztály. Sőt, ő volt az első gyermekszakorvos, aki itt telepedett le. A lehetőségek tehát egyszerre nagyok, de egy kicsit szűkek is. Munka pedig van bőven. Hastífusz, diptheria, vörheny, vérhas, bárányhimlő, kanyaró és TBC szedi áldozatait a városban 22 . A gyógyító munkát, lehetőségek hiányában magánpraxisban kezdte el. A Széchenyi út 9. szám alatt nyitotta meg rendelőjét. Itt volt a legénylakása is, amit szülei támogatásával sikerült megteremtenie. A magángyakorlatból azonban a 30-as években az orvosok zöme nem tudott megélni. Ezért a városban élő orvosok számára a biztosító intézményektől kapott fizetés fontos jövedelemforrássá vált. így tett ő is, és sikeres pályázata után az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap egri körzetének orvosa lett 1934. december 1-től. Átadta meg15 Családi irat. Dr. Sziklay Árpádnak, a pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetemen díjtalan gyakornoki kinevezéséről. Pécs, 1932. január 14. 16 Családi irat. Képesítő bizonyítvány dr. Sziklay Árpád részére. Pécs, 1933. december 19. 17 Családi irat. Működési bizonyítvány dr. Sziklay Árpád részére. Pécs, 1934. január 18. 18 Családi irat. Dr. Sziklay Árpádnak, hogy a pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetemen kinevezett fizetéstelen tanársegédje „1934. február 1. óta". Pécs, 1934. május 15. 19 HML. Személyi törzslapok sz. n. Bejegyzés: gyermekgyógyászati képesítést szerzett: 1934. május 7. 16/742/1934. Pécs. 20 Családi irat. Véghatározat a pécsi Polgármesteri Hivataltól. Pécs, 1934. május 7. 21 Családi irat. Meghatározott időre szóló kinevezés fizetéstelen tanársegédnek. 1934. február 1.-1934. augusztus 31. Pécs, 1934. március 7. 22 HML. Alispáni jelentés 152.038. 1933. szeptember 1.-1934 március. 224
