Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Horváth László: Adatok a gyöngyösi temetők kultúrhistóriájához

A kápolna 1907-ben épült fel, a felszentelés 1909-ben történt. 1921-től viszont már a város képviselőtestülete biztosította a felújítás, javítások költségét. A vöröstéglából épült neoromán-neogót kis kápolna a temető értékes és védendő színfoltja. Református temető A hajdan nagylétszámú református felekezet külön temetőhasználatára első ismert adatunk 1626-ból való. Amikor 1786-ban a jelenlegi református templom építését szorgalmazták, annak helyéül azért tartják különösen alkalmasnak a mostani Arany János utca környékét, mert azt a területet már a XVII. század elejétől mint református temetőt használták.

14 Ezt igazolni látszik az 1740 körüli városi térkép. A XIX. században az Alsóvárosi temető mellett nyitják meg az új református temetőt, melynek három parcellányi területe mind a mai napig egyházi tulajdonban van, s róla nyilvántartást is csak a helyi egyházközség készít. „A régi temető helyünk...már egészen bé telvén azt továbbá nem használhattuk volna, mind az egészségnek fen tartása tekéntetébül, mind pedig az további el=kerülhetelen szükségre nézve áj folyamodást...az alsó Parochiális Temető mellett lévő allodialis földébűi a Ns Városnak önként való jó akarattyábúl és hatalmábúl, tulajdon szántó földébűi, mellyet századoktúl fogvást mint tulajdonát használta, és bírta, és most is használlya, és bírja, 21/2 Pozsonyi mérő kapacitású főidet ki=szabattatni rendelt, mi is hála adó szívvel vévén a ' nemes Magisztrátusnak ezen nagy jó akarattyát, hogy pedig a' végett a' nemes városnak birtoka valamely tsonkulást ne szenvedgyen, a' bé=telt, és hajdan kész pénzen szerzett temetőt...ezen levelűnk ereje által Gyöngyös Várossá fent tisztelt Fő bírójának, és nemes Magisztrátusának örökössen tetszése szerint való használás végett által adjuk..."

15 A köznyelv az alsóvárosi temető elnevezés alatt így végül is szintén két temetőt ért, hisz itt található az ún. ferences temető, valamint a református egyház sírkertje is. Napjainkra már egy bejárattal, közös kerítéssel bír e két rész. De még e század elején is a katolikusok ragaszkodtak ahhoz, hogy a reformátusok más bejáratot használjanak. Ezért a református temetőnek létezett egy külön bejárata hátulról. Mikor a helyzet normalizálódott, s közösen használták már az Egri úti bejárót, furcsa helyzet állt elő. A református temetőrész eredetileg „hátsó traktusa" lett a főhely. Ezen kétarcúságon némileg enyhített az azóta elkészült saját ravatalozó. A református részen a sok átalakítás folytán jónéhány XIX. századi síremlék megmozgatásra került. Ezek jelentős része található ma a református templom kertjében.

16 A református temetőt А, В és С szakaszra osztották. Az A szakasz gondozott, ápolt. Új és váltott sírok találhatók itt. Ez a temető legészakibb része, itt áll a ravatalozó is. В és С parcella egységes, összefüggő bozótos, ezen át csak néhány csapás vezet a Hűtőház hátsó kerítéséhez. A többször is elvégzett bejárás sem hozott igazán eredményt ezen a területen. Például biztosan tudom, hogy a kápolnai csata után vagy a második világháború során itt is temettek el evangélikus német katonákat, de ezek sírját sem lehetett föllelni. Mivel az egyház kezdeményezésére még az 1970-es években végzett fölmérés is csak a „le nem járt, vagy megváltott sírokról" készült, így ezt a feldolgozást sem lehetett alkalmazni a múlt századi temetések feltárásához. 14 Dezséri BACHÓ László 1944. 149. 15 HML. V-101/b/23. XXXI/33. (1822.) Szerződés az új református temető megnyitásáról. 16 Érdemes lenne ezeket megmenteni, ismét felállítani. Más temetők mintájára, akár a temetői utak mentén is. 195