Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Horváth László: Adatok a gyöngyösi temetők kultúrhistóriájához

február 29-én: „...hogy mivel mostani Temetőnk ugy megh tölt, hogy test testre temettettnék, melly mia az temetesis fönt essik, mellytül tartó, es félő, hogy az levegő égh megh rontatván dögleletességh támadgyon és Nagy halál következik ujiab temetőit fogunnk...az Tisztelendő Pater Franciscanus Attyák kertyek csingturája mellett levő puszta alkalmatos lévén Temető hellyre, mivel féreis essik, noha nem mesze... "

6 E temetőt jól mutatja a város 1740 körüli térképe. Jól olvasható a felirat: „Cementerium". Ez a bővülési lehetőség a jelek szerint legalább száz évvel elodázta a jelenlegi alsóvárosi temető létesítését, melyet a XIX. század közepén nyitottak meg, s már szintén szerepel az 1855-re datált térképen. Ez a temető kelet-nyugati hossztengelyű, téglány alaprajzú volt. A jelenleginél legalább kétszerte nagyobb alapterületű, s nyugati határa a mai Honvéd utca nyomvonala lehetett. Az 1870-ben Gyöngyösre vezetett vasút azonban a temetőt kettészelte, s ezután fokozatosan elhalt és megszűnt a vasúttól nyugatra eső rész. Ma a sportpálya, felhagyott laktanya van a helyén. A temető bejárása közben nagyon érezhető volt ez a csonkaság. Épp a legrégibb rész, a városhoz közelebb eső szakasz került itt 1870. után fölszámolásra. Ennek következménye az, hogy az alsóvárosi temetőben aránylag kevés a kiemelkedő objektumok száma. Sőt, azok jelentős része is csak másodlagos elhelyezésű. 4. kép. Az alsóvárosi temető kápolnája. A szerző felvétele, 1994. 6 HML. V-101/a/4. 305. Gyöngyös város Prothocolluma. 191