Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Szabó Jolán: „A közönséges jónak elöl mozditására” (Gyöngyös gazdálkodásának szabályozása 1805-ben)

a mennyire a Béresektül Ki telik ne heverjenek ök is annak idejibe; egyébb aránt tudván, hogy hány Kaszásra légyen szüksége, hogy ha némely Beneficiumokxa Contractus szerint Kaszásokat Kaphatna úgymint az Entsi téli Pascuumért, avagy a midőn Ugarban vagyon, cselekedgye; egyébb aránt látván a fűnek minémüségit conbinállya, hogy ha harmadra Ki adgya; úgy hogy a Kaszásé légyen a harmada; nem ér e többet azon széna, mint az munkáért esendő fizetés; de azt is tsak akkor, ha a váras szükségire elegendő lenne a Két rész; mert minthogy Kész pénzen Kéntelenitessen még drágábban venni, minden réteket Kész pénzért vétesse le, fizetvén a Kaszásoknak és Gyűjtőknek a Tekintetes Nemes Vármegye által limitált napszámot. Alkalmatlan lévén az Üdö egyszerre ne vágassa le mind, hogy a sok essö végett a le Kaszált fii meg ne romollyon, hanem a le Kaszáltatt gyűjtesse fel; és úgy részenként végeztesse a munkáját; fel gyüjtettvén ollyan helyre ne rakassa a Boglyákat, a hol ne talántán az üdö Közben esendő Víz által kár okoztasson; fel lévén gyűjtve a Boglyák száma olvastasson meg valamellyik Ki Küldött Tanátsbéli Jelenléttibe, és Különössen tétessen Írásba, hogy mellyik réten hány Boglya termett; és a mi a Váras szükségire egész esztendő által meg Kivántatik azonnal hordassa Gyöngyösre; Úgy a többit is ha jó módgyát láttya, hogy nagy Költség nélkül meg eshet; egyébb aránt a Bikák számára valót; vagy ha ell adó volna; helybe a Kertbe Entsen; a hol Külömben is a Kerülő lakik jól be rakassa, és szoros vigyázása alá adgya; Külömben a Kárrúl fog felelni. Hordáskor fel jegyezze, hogy hány szekérrel raktak mennyi Öli hosszaságú Kazalba, hogy mind az emisztésre, mind az el adásra nézve meg lehessen itilni, hogy egy Ölibe mennyi vagyon; és Minthogy elegendő Tavasz szalma lészen annyi vetés után; a mennyire lehet szarvas marhátul kimellye a szénát; a Lovak szükségire nézve a több rendbéli Uraság Székei Végzése szerint a Váras Cselédgyei által portióba Köttesse; egyébb aránt tétessen meg a próba, hogy egy öllbül; hány portio telik Ki, és a Diariumba jegyeztessen fel akar a szalmára, akar a szénára nézve, hogy hány darab által; mitsoda üdötül meddig emésztetett meg egy Öli. A Sarjúra nézve is az a Reflexió, és ha méltó, hogy Különössen le Kaszáitasson a tévő légyen; egyébb aránt valami hasznos munkáért legellöül Ki adatasson. Negyedszer: Vagyon az Varasnak Szölleje, ehhez egy alkalmatos Vintzellért ahhoz értőt fogadgyon; Kinek Kötelessége légyen a szöllöt jól munkáltattni, minden hibákat helyre hozni; esztendörül esztendőre az munkáját annak idejibe jól véghez vitettni; ugyan azért, ha lehetséges, mennél jobb állandó munkásokat szerezzen; a Kik minden üdöben már arra számot tartván elö állyanak, és naponként ne többet 10. 12= hogy a munkájokra jól reá vigyázhasson; és ha Oeconomus Úr más nagyobb foglalatosságai végett; minden munkáját meg tekinteni nem érkezne, jelentvén Biro Úrnak eggyet a Tanátsbéliek Közül tartozzon Ki nevezni; a Ki adatott rendelés szerint a munkásoknál meg jelennyen; mert nagyobb lészen a tartalék; és minthogy a Benei Pusztán Dézsma alá való szöllök is vannak; azok mostanában szöllörül szöllöre conscribáltassának; Dézsmálás alkalmatosságával ha Oeconomus Úr elégtelen lenne, és Biró Úrnak jelenteni fogja, a Tanátsbéliek közül eggyet segítségül fog Ki nevezni; a Ki egy szer 's mind a Dézsma Lajstromot coramisalni fogja. Ötödször: Vannak Malmok 37г; mellyekre nézve a mennyire lehet, hogy a soha meg nem akadályozható Molnároknak tolvajsága annál hamarébb Ki tudódgyon; minden malomba a szúszék Zárva tartasson, a Kúlts légyen Oeconomus Úrnál; a Vám a perzselen töltessen be, és minden holnapnak a végin a midőn állandóul örlök vannak feli méresse, és Libellussa lévén belé irja; tapasztalván pedig azt az állandó őrlésekre nézve, hogy sokkal kevesebb Vám találtattna, Keményebb Kérdőre vétes140