Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Szabó Jolán: „A közönséges jónak elöl mozditására” (Gyöngyös gazdálkodásának szabályozása 1805-ben)

volna is legg fellebb Két nap alatt meg lehetne; olvastasson meg a midőn a vágás Ki jegyeztetik és tétessen irásba, és úgy a tehetséghez Képest resolváltasson; öszve vetvén pedig a Ki vágottakat a Czédulákbúl; a mi feli maradna azon vágásbúi; ha tsak a ritkaság végett hellyel hellyel némelly Közép idejű nem ell öregetteket, hogy a Makkot ell hullajtván a nevendék sarjadékkal eggyütt a Makbul Ki Keltek is fel vegyék magokat, Annya fáknak hagyni szükség Képpen nem Kellene; de tsak addig még egy Kevéssé azon Ki Keltek meg nem erősödnek, hogy árnyékokkal el ne öllyék a Körülötte lévőket is. - A menynyire a Váras Lakossainak szerszámokra vagy Mesterséghez való matérialékra alkalmatossak volnának; a Tanáts által meg határozott áron Feő Oeconomus Úr a midőn az árát bé fizették, fog assignátiót adni darab számra; melly assignatiókat a Jáger Köteles lészen nevezetessen a maga Lajstromába bé irni; egyébb aránt a feli maradandó fák usque 15m Mártii okvetetlen ölibe vágatassanak; és az Lakosoknak Képesint Közép áron ell adatassanak minden személy válogatás nélkül seriatim az Házak szerint esztendönkint a mint jut; és ezen Ki vágott sectio Kemény tilalomba tartasson. A szükség mind azon által tsak a Házak, a vagy más szükséges épületek tetejire, és ajtó fajira vagy padolatira nézve értetődik; minthogy a Tekintetes Nemes Vármegye rendelése szerint külömben is nem volna szabad az okozandó Tüzek végett a Derekát fábúl építeni, úgy a Tetejit is szelemény ágasra és gerendára. A döltt és száraz fáknak hordása mindazon által egész esztendőben meg engettetik; hanem mint döltt, és száraz fákat mesterségessen Könnyen lehetne tsinálni Kerítés, vagy fúrás által, a vagy előre való le vágással; mint hogy a Kerülő mindenütt nem lehetne; azért ennek ell távoztatására az egész erdő tizenkét felé osztasson; Ki hagyván a téli holnapokra a Közel lévő részeket, nyárira a távúlabbakat; és tsak abbúl a részbül; a melly árra a holnapra esik szabad lészen hordani; a hol a Kerülök Közül egy mindenkor jelen fog lenni; és annak hire nélkül fenn álló száraz fát vágni 6 Rf. vagy 12 páltza büntetés alatt nem lészen szabad; Ha pedig eleven fát valaki méreszlene le vágni; minden véle lévő Marháit és eszközeit el fogja vesziteni, és 40 Rfkat fog fizetni; melly állapot hogy meg is tartasson; ide le az útnál fog lenni vagy a Jáger vagy valamellyik Kerülő; a Ki meg visgálván a szekeret, ha eleven fát találna azonnal le tartóztattya, és ha a Kerülő eggyet értésével esett meg, és meg bizonyitódna 50 páltzával fog büntetettni; és ha ez is el eresztené, a Ki fel fogja adni 12 Rf. jutalma lészen; ezen szabad fa hordás mindazon által tsak a maga szükségére értetődik Képesint; nem pedig hogy még véle Kereskedgyen; a vagy idegenyek által felibe hordassa. A Cser és Hársfáknak hajazása egy átallyában ell tilalmaztatik, a Kár meg téritésin Kivül 12 Rf. vagy 24 páltza büntetés alatt; valamint a Fákban való Tüz rakás is; minthogy Közönségessen az Erdő Gyúllások abbúl szoktak szármázni; és tetemes Károk Következni; azért akar Kit a Kerülök vagy Jáger rajta Kapnának, azonnal meg Kötözve a varasra bé vezetessen; és a Kár meg téritésin Kivül annak minémüségihez Képest testi Képpen is meg büntetessen; a Nemesek pedig a Kár meg téritésin Kivül el fogják vesziteni a Mátra Czédulát, és 12 Rftot fognak fizetni. A mi az Pascuumját illeti; a hol a felül irtt reflexiók szerint szabad lehett a marha legeltetés, legg nagyobb reflexió légyen a város Lakossai naponként haza járó Csordabéli Marhájokra, hogy mennél Közelebb és mennél jobb, és elegendő pascuum Ki hagyttasson; hogy az egész napot Járással menéssel tölteni ne Kintelenitessen minden haszon nélkül; Úgy hasonlóképpen a Gulyabéli marhájának is alkalmatos legellö mutatasson Ki; a mi még azon felül fenn maradna több rendbéli végzések szerint azon fel tételek alatt a Gyöngyösi Mészárosoknak Ki adatasson mások 138