Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Szabó Jolán: „A közönséges jónak elöl mozditására” (Gyöngyös gazdálkodásának szabályozása 1805-ben)

Szabó Jolán „A KÖZÖNSÉGES JÓNAK ELÖL MOZDÍTÁSÁRA Gyöngyös gazdálkodásának szabályozása 1805-ben (Forrásközlés) A Heves Megyei Levéltárban Gyöngyös város iratai között található az az 1805. június 11-én kelt instrukció, mely a város gazdálkodásának egészét átfogva rendelkezik annak mikéntjéről.

1 Az instrukció több szempontból is fontos. Egyrészt az első - általunk ismert olyan forrás, amely a város gazdálkodását egészében, szinte minden részletre kiterjedően szabályozza,

2 másrészt a város földesurainak már a 18. század elejétől jól érzékelhető és rendelkezésekben is megfogalmazott törekvései, tudniillik mind nagyobb és nagyobb befolyás megszerzése csúcspontosodik ki, ők az utasítás megfogalmazói, s ezzel a városi autonómia alapját képező gazdálkodás meghatározóiként lépnek fel.

3 A forrás első részében sorra veszik a város tulajdonában lévő földeket, így az erdőt, szántót, rétet, szőlőt, s mindegyik müvelését és használatát aprólékosan meghatározzák. A továbbiakban a kisebb királyi haszonvételek - melyek a földtulajdon mellett a város gazdálkodásának alapját képezték - malomjövedelmek, italmérés, piaci és vásári jövedelmek sorra vétele következik. A második rész adminisztratív kérdésekkel foglalkozik: a számadások elkészítésének mikéntjét írják elő, a bevételek és kiadások adminisztrációját részletezik. Az instrukciót általános rendelkezések zárják, az ingatlanok karbantartásáról, a piac tisztántartásáról, a gazdálkodás vitelével megbízott tisztviselő feladatáról, s végezetül pedig megadják a város cselédjeinek és molnárjainak esküformáját. A forrás közlésekor megtartottam az eredeti kis- és nagybetűket, az interpunkciót, a rövidítéseket feloldottam. Itt kell megjegyeznünk, hogy az eredeti szöveget - az íráskép és a helyesírás módja alapján - feltehetően három személy írta. Az első a forrás 1-44. lapjának második harmadáig, a második az esküszövegig, a harmadik pedig az eskü szövegét vetette papírra. „Minekutánna a Méltóságos Tekintetes Közönséges Uraság több esztendöktül fogva tapasztalta volna, hogy a Gyöngyösi Comunitást illető Javak, mellyeket a 1 Heves Megyei Levéltár (a továbbiakban HML) V-101/b. CIV. 57. 2 A város gazdálkodásának szabályozását a 18. században ilyen átfogó módon nem találjuk meg. A tanács külön hozott rendeleteket az egyes területekre vonatkozóan, illetve a földesurak 1794-ben és 1795-ben szabályoztak bizonyos kérdéseket. Mindezek megtalálhatók a városi jegyzőkönyvekben (HML V-101/a. 1-8.), illetve KOVÁCS Béla (szerk.) 1984. passim. 3 A város és földesurai viszonyára, annak változásaira lásd: KOVÁCS Bélé (szerk.) 1984. bevezetője, SOÓS Imre 1978., DEZSÉRI BACHÓ László 1941., SZABÓ Jolán 1984. 135