Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)
Sugár István: Az egri vár officiolátusi rendszere 1548–1563
Szirák és Sajóhidvég. 1500-1501., 1503. Belzega-i Zelena Gergely. (1503-ban ezenfelül még 6 lovas huszártiszt, s így mindig úrként [„dominus"] említik a számadások.) Túrkevi és Túrkeddi. 1500-1501.Horvát János. Mindenképpen jellemzőnek mondható, hogy az 1476-ban kialakított egri püspöki ojficiolátusi rendszert a XVI. század második felében sértetlen formában fenntartották, azaz mind a falvak, a birtokok egy-egy officiális alatti beosztását, mind pedig alapjában véve a tisztek járandóságát is. I. Ferdinánd kezébe jutott egri püspöki birtoktest officiolátusi rendszerét és szabályzatát egy 1551-ben Dobó István részére Sukán János számtartónak Bécsben átadott iratban rögzítették, melyet 1553. március l-jén Bornemissza Gergely, az új provizor is megkapott a királynál Grazban 1553 februárban tett látogatása 4 alkalmával. Sőt az iraton talált rájegyzés szerint Verancsics Antal „transactio''-ja után is érvényben maradt: „Limitatio distributionis officiolatuum bonorum episcopatus Agriensis per reverendum dominum Nicolaum Olahum facta..." 5 Ezt a fontos iratot a vár 1553. évi számadásaiba is bemásolták, csak a címét fogták rövidebbre: Distributio officiolatuum in bonis Agriensis ita fiat. " 6 Ez a püspöki, s nyilván a Kamara által is jóváhagyott utasítás hiteles és teljes képet nyújt az officiálisok kezére adott püspöki falvak földesúri jövedelmeinek megosztásáról az officiális és a püspök, azaz a vár között. S ennek kapcsán előírta a birtokok urbariális kötelezettségét. Részletesen előírja az utasítás az officiálisok feladatát és kötelességeit. Legelőször is nem bírhat officiálisi tisztséget az a férfiú, aki „állandó havi pénz"-t, azaz fizetést, zsoldot élvez a várban. Az officiálisnak mindig személyesen officiolátusa területén kell laknia lovasaival, akik nem lehetnek gyermekek, vagy „adolescens"-ek, hanem „katonaférfiak", akiknek mindig készen kell állniok lovaikkal, s meg kell védelmezniök a jobbágyokat. Az officiálisok legyenek megelégedve előírt jövedelmükkel és azon túl ne terheljék jobbágyaikat. A püspökségi javakat, területét és határait, s officiolátusaikat, amiként azok vannak, foglalják el s amenynyiben maguk elégtelenek annak megvédelmezésére, a szomszédos officiális okát, vagy szomszédaikat hívják segítségül. Amennyiben pedig ez a mód nem bizonyulna elégségesnek, úgy forduljanak a vár provizorához és várnagyaihoz, akik azután lovasaikkal, avagy a püspök szolgáival - akik éppen jelen vannak -, tartoznak a püspöki javakat és jogaikat megvédelmezni és megsegíteni. Azonban sem az officiálisok, sem pedig a provizor, avagy a várnagy ne gyakoroljon erőszakot, vagy jogtalanságot a szomszédos jobbágyokon, vagy nemeseken. Ebben a tekintetben csupán egyetlen kivétel van, amennyiben a szomszédos urak és nemesek a püspökségen erőszakoskodnak, vagy javaik és jogaik, netalán jövedelmét és dézsmált akarják elfoglalni. Ebben az esetben ezeket minden erővel el kell űzniök, netalán ha a dolog úgy kívánja, a királyi kapitányok segítségével, akiknek erre az uralkodótól megbízatásuk van. Az officiálisok saját officiolátusukban a püspök jövedelmét hűségesen kezeljék, és ha netalán hasznos lenne, azt mással kezeltessék. Amikor a bevételt, vagy a dézsmát a jobbágyokkal, vagy a dézsmással behordatni tartoznak, segítséggel legyenek, 4 Jerney-gyűjtemény. XXIV. kötet. 202-204. (Ráday Könyvtár. Bp.) - SUGÁR István 1985. 45 5 HTL. Török kori iratok. Nr. 553:3. 6 MOL. E 136. III. tomus 56-65. és 185-192 v. 108