Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Sugár István: Az egri vár gazdasági, adminisztrációs és katonai szervezete

értékesítését s onnan való elszállítását egy gondnok, a „curator vinorum" végezte. Bizalmas szolgálatáért meglehetősen jó fizetést: évi 16 forintot kapott. Verancsics Antal püspök a vár ügyeinek gördülékenyebb lebonyolítására egy minden bizonnyal tapasztalt és részére megbízható férfiút állított be, aki Eger ügyes-bajos ügyeit a távoli Bécsben, Pozsonyban, vagy a szükség szerint egyebütt is intézte. „Sollicitator negotiorum". Néhány embert konvenció és rendszeres bér fizetése nélkül, valamelyes juttatás ellenében foglalkoztatták a várban. Fizetségül hús-, kenyér- és borprebendában részesültek. Ilyenek voltak: Két vízhordó. Ezek a konyhára szállították a vár központi nagy, ún. öreg kútjából a vizet egy kétkerekű alkalmatosságon. Konyhai edények mosogatója. Mészáros. A vágómarhák feldolgozását végezte. „Bellér" a sertések feldolgozása volt a feladata. De 1562-1563-ban 12 forintos évi bérrel már szegődményese volt a várnak. Szabó. A 15 év során csupán egyetlen esetben található a várszámadásokban említés róla. 1545-ben kettőről is tudunk. Szénaosztó. A vár óráinak gondozója, („curator horologii") A várban több óra is volt. Portörő. Néhány esetben csak alkalmilag foglalkoztatták. Volt eset, amikor valamelyes bér ellenében végezte a lőpor alkotórészeinek porítását. A vár két, majd csak egy korcsmárosa. De ezt a férfiút 1562-1563-ban évi 10 forint bér, 3 forint 40 dénár ruhamegváltás, prebenda és a borsöprő egy részének átadása mellett alkalmazták. Az egri vár famíliájához tartozott az egri püspökség „procurator causarum"-a, „procurator et director"-a, akit a számadások legtöbbször .fiscalis"-nak említenek. A püspöki ügyész a püspöki birtokok, javadalmak peres, illetve vitás ügyeit intézte és jogi kérdésekben volt segítségére a várkormányzatának. Tekintélyesnek mondható javadalmat élvezett. 1549-1550-ben 50 forint salláriuma mellett 15 forinthoz jutott ruhamegváltás címén. Továbbá 60 kalangya búza, 60 darab bárány és 3 hordó bor illette meg. Azonban 1551-1552-ben fizetését 25 forintra, majd pedig 1559-1560-ban 20 forintra mérsékelték, de melléje még 20-20 véka búzát és tavaszi gabonát, 1 hordó bort kapott. Minekelőtte Verancsics Antal teljes egészében átadta volna az egri püspökség egész jövedelmét az uralkodónak, 1562-1563-ban a püspöki ügyész 40 forint fizetése mellett 25 véka búzához, 32 véka tavaszi gabonához és 16 darab bárányhoz is jutott. Az 1553-1554., valamint az 1559-1560. évi számadások arról tudósítanak, hogy a püspökségnek volt a várban egy Zemplén és egy Abaúj vármegyei „procurator causarum"-a is, nyilván az Egertől távoli megyék vitás, peres püspöki dézsmaügyei intézésére. Ez a tény is egyértelműen utal arra, hogy ezekre az évekre megszaporodtak e távoli országrészeken Eger várát megillető tizedekkel való visszaélések, hatalmaskodások, dézsmaárendák megfizetésének a megtagadása, vagy csak részben való kifizetése. A Zemplén megyei ügyész 60 forint sallárium mellett végezte munkáját, az Abaúj megyei pedig meg nem határozott mennyiségű bort kapott segélyként. Az egri vár bevételeiből élvezte fizetését Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék alispánja, sőt 1554-től még Borsod vármegyéé is. Az utóbbi első fizetését 1554. július 1-től kapta. Eger vár számadásai alapján a két vármegye alispánjai, akik „ratione officii" húzták a vártól javadalmukat, a következők voltak: 96