Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Sugár István: Az egri vár gazdasági, adminisztrációs és katonai szervezete

Verancsicsnak Habsburg Miksa trónörököshöz 1558. március 14-én írt leveléből egyértelműen kitűnik, hogy a püspök ajánlatára nyerte el úgy Zolthay István, mint Jakosich Ferenc az első-, illetve a másodvárnagyi tisztet. Az egyházfő miután beiktatta Zolthayt tisztébe, így nyilatkozott róla: „egészséges erkölcsű" s „a végeken végzendő szükséges dolgokban, a katonai ügyekben szorgalmatosnak, serénynek mutatkozott". Castellanus társának, „collegá"-jának olyan férfiút keresett, aki nem kevésbé erényes és nem kisebb katonai tapasztalatú, mint Zolthay, nem pedig olyan, mint Zárkándy Pál, aki két héttel annak előtte már megválni kényszerült várnagyi tisztétől.

69 így került azután Jakosich a vár másodvárnagyi tisztébe már egy hónappal annak előtte: - aki 1556-ban a sági erőd „praefectus praesidiorum"-a volt.

70 Zolthay István Verancsics belső bizalmas embere lett, akit 1559. április 2-án Miksának írt levelében imigyen jellemzett: „katonai férfiú, rendes, éber, engedelmes, nem kevély, mindenben alkalmatos és többnyire az egyedüli, abban amit eddig követek."

71 1562-ben már Verancsics egri kúriájának és egri várának familiárisainak az élén szerepelt.

72 Ezeknek a katolikus férfiaknak Eger vára vezető tisztikarába való állítása a legszorosabban összefüggött az egyházfőnek a protestánsok ellen indított harcával. A püspököt bámulatba ejtette, hogy Eger katonasága milyen elszánt fanatizmussal ragaszkodott protestáns vallásának lelkészeihez és hitéhez. A főpap „összeesküvés"-X emlegetett a mélyen vallásos Habsburg uralkodó ellen, melynek bázisát szerinte a protestantizmus terjesztői, tanítói alkották. A királytól vizsgálóbizottság kiküldését kérte, mivel abban bizakodott, hogy sikerülni fog általuk megszabadítani Egert az új vallás prédikátorától. A bizottság meg is érkezett Egerbe; tagjai Thurzó Ferenc, Dersffy István és Zay Ferenc voltak. 1561. december 24-én Thurzó szemlét tartott, és gondosan kihallgatta a főembereket. Valamennyien hangoztatták feltétlen hűségüket a király iránt, de hallani sem akartak prédikátoruknak az eltávolításáról. Félelmet nem ismerve, bátran kijelentették, hogy amennyiben ezt eltávolítják Egerből, úgy abban az esetben valamennyien odahagyják Eger várát.

73 Az egriek elkérték Debrecenből az 1561. évi zsinat során keletkezett kéziratot, mely a helvét reformáció hitelveinek a teljes rendszerét ismerteti. E rendkívül jelentős munkát 1562. február 6-án kísérő iratukkal felküldtek Bécsbe az uralkodónak. E munka címe: „Confessio Debreceniensis" volt, de az egyházi szakirodalom „Debrecen-Egervölgyi Hitvallás" néven ismeri és tartja számon.

74 Az egri vár katonáitól az uralkodóhoz küldött kísérő levélben ezt olvassuk: „... minékünk kegyelmesen megengedjen és arra szabadságot adjon, hogy a mi hitünkben megmaradhassunk; papokat, az Isten igaz igéjével tisztán legeltető pásztorokat tarthassunk. Mi is Felségednek minden engedelmességre s hűségre lelkünk ismeretei szerint kötelezzük magunkat.. ."

75 Az egri várba érkezett vizsgáló bizottság a protestáns katonaság főembereivel nem tudott megegyezni, s minden kompromisszumszándékuk ellenére sem sikerült eltávolítaniuk Egerből a prédikátort. Végül is csupán egyetlen kérdésben tudtak megállapodni a püspökkel: két katolikus kapitányt állít be a várba. Ekkor és így került Eger várába 69. VERANCSICS Antal 1865. 199. 70. VERANCSICS Antal 1865. 115-116. 71. VERANCSICS Antal 1868. 30. 72. VERANCSICS Antal 1865. 315. 73. VERANCSICS Antal 1868. 287-289. 74. SZABÓ János Győző 1977. 106. 75. Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár, Bp. 1902. 152-154. 78