Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Sugár István: Az egri vár gazdasági, adminisztrációs és katonai szervezete

személy volt. Már a Dobónak adott instrukció alapján is az állapítható meg, hogy csakis az volt tekinthető Eger vára jó provizor-várnagyának, aki nemcsupán jó katona, de megfelelő gazdasági és szervezési tapasztalattal, gyakorlattal rendelkezett. Személyében kellett összpontosulnia az egri vár és vártartomány közel sem csupán katonai, de igen nagy súllyal gazdasági feladatainak legmagasabb szinten való intézése is. A vizsgált 15 év alatt a következők álltak a vár élén, mint provizorok és első várnagyok:

18 Ruszkai Dobó István 1548. július 20. (fizetése és tisztsége kezdete) -1553. március 11. Kálnói Bornemissza Gergely deák. 1553. március 13. (fizetése és tisztsége kezdete) - 1554. október 18-án török fogságba esik.

19 Fygedy János. Bornemissza „szerencsétlen esete után" szolgáival a várba vonul, s ott bevárja Péchy Gáspár királyi biztost, aki őt 1554. november 16-tól december 31-ig „praefectus"-ul állítja. Zárkándy Pál. 1555. január 1. (instrukciója kelte és szolgálata első napja) - 1558. február 28. Zeleméry László. 1558. március 1.-1559. december 10. Réghy Kelemen. 1559. december 11.-1561. december 31. Pilinyi (Peliny) Bálint. 1562. január 1.-1563. július 31. A provizorok fizetése két tételből tevődött össze. Elsősorban az úgynevezett „sallarium"-bó\, mely havi 50, azaz évi 600 forint volt.

20 Ezt a számadások másként „pecunia mensualis"-пак, azaz hópénznek nevezik. Mivel pedig az egyik lovasszázad parancsnoka is a provizor volt, és a 100 lovaskatona közül 16 az ő közvetlen szolgálatában állott, ő vette kézhez a lovankénti 3-3 forint havonkénti „Stipendium"-ot, azaz zsoldot. Ez a módszer Verancsics püspöksége alatt Zeleméry Lászlónál olyként módosult, hogy neki csak 40 forint volt az évi salláriuma, de mellette kapott 100 véka búzát és 150 véka tavaszi gabonát. De nem volt neki a többi provizortól eltérően lovasszázada, hanem egy században csupán 12 lovasa, akik után ő kapta meg a havonkénti 3-3 forint zsoldot. Zeleméry ruházatát 12 hordó borral váltotta meg, ami 1556-ban 182,5 egri köböl bort jelentett. Egyébként Pilinyi (Peliny) Bálintnak sem volt lovasszázada, hanem Horváth Zaberdinus János századában csak 12 lovasa. Verancsics alatt már gyakorta borban, búzában adták ki részben a salláriumokat. A vár fedezte a provizor hátasés kocsilovainak takarmányozását (széna, abrak), nemkülönben kocsisai prebendáját is. (Zeleméryn kívül más provizornál nem szerepel ruházata megváltása.) A provizor-várnagy igen tekintélyes asztaltartással bírt, melyet természetszerűen a vár fedezett. Ennek a keretében kapták ellátásukat a provizor apródjai is, akik egyébként az asztalnál való szolgálatot is ellátták. A provizor asztalköltsége évente igen tekintélyes bor-, búza- (azaz liszt-), hús- stb. kiadást jelentett. Az egri vár provizor-várnagyai tekintélyes nemesek sorából kerültek ki. Dobó István, mint királyi aulikus,

21 az ország egyik leggazdagabb földesura volt. A család birtoka az 1560-1570 közötti évtizedben mintegy 460 ezer katasztrális hold 18. Itt és a tanulmány következő részeiben a vár fő tisztségviselőinek szolgálati idejének megállapítása a várszámadások vonatkozó időpontja alapján történt. Fölöslegesnek látszik tehát e rendkívül terjedelmes jegyzetanyag közreadása, mivel azt a közölt dátumnak megfelelően a várszámadási tételek egyértelműen hitelesítik. 19. MOL. M. Kam. Lvt. B-1552. (1554. október 21.) Bornemissza e levele szerint október 18-án esett többedmagával török fogságba. 20. Dobó István részére 1546. április 16-án kiadott instrukció még csak 500 forintban jelölte meg a vár provizorvárnagyságának évi fizetését. (MOL. E 136. 23. csomó 24-27. fol.) De 1547 elején kibocsátott utasítás már 600 forintban állapította meg azt. (MOL. E 136. fasc. 28-31v. fol.) 21. MOL. E 136. 23. csomó fasc. 24-27. fol. 72.