Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Sugár István: Az egri vár gazdasági, adminisztrációs és katonai szervezete

Sugár István AZ EGRI VÁR GAZDASÁGI, ADMINISZTRÁCIÓS ÉS KATONAI SZERVEZETE Az ország legnagyobb kiterjedésű várbirtokának, az egrinek a gazdálkodása egyetlen célt volt hivatva szolgálni: a stratégiailag kulcsfontosságú erődöt. Ebből eredően a vár gazdasági és katonai szervezete bár külön-külön kiépített volt, de e két szervezet egymással szervesen összekapcsolt, egymást komplexen kiegészítő, egymást segítő, s így az erőd felelősségteljes funkcióját minél tökéletesebben ellátó, jól összehangolt organikus egységet képezett. Elengedhetetlen tehát, hogy megismerkedjünk Eger várának gazdasági és katonai szervezetével, azaz a vár kormányzatával: azzal a gondosan és nyilván kipróbált tapasztalat alapján kiépített gépezettel, apparátussal, melynek a révén tulajdonképpen Eger vára egy tekintélyes kiterjedésű országrész katonai védelmi feladatát betölteni volt hivatott.

1 Az egri vár, s egyben a hatalmas kiterjedésű vártartomány élén az uralkodó által kinevezett két várnagy egyike, az úgynevezett első várnagy, s egyben provizor állt. Ennek a férfiúnak tiszte, megnevezése a számadásokban s iratokban közel sem volt egységes, azt azonban egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a „provizor" és a „castellanus" elnevezés volt a legáltalánosabb. Eger vára provizorának s egyben első várnagyának a megjelölésére a következő kifejezések fordulnak elő: „provisor et castellanus", „castellanus et provisor", „castellanus primus", „praefectus", „praefectus et provisor", „praefectus et castellanus", „capitaneus", „capitaneus et provisor", „capitaneus et castellanus", „administrator". Egyetlen esetben, 1554-ben „castellanus seu supremus capitaneus"-! használják mindkét várnagy megnevezésére. Az uralkodó Bornemissza Gergelyt 1554-ben írt levelében „a miprovizorunk és várnagyunk"-пак titulálta.

2 Megemlítésre kívánkozik, hogy egy 155l-es német nyelvű okmányban Dobó Istvánt, a vár provizorát és első várnagyát „Haubtman"-nak említik.

3 Egyébként Zoltay Istvánt mint Az egri vár gazdálkodása feltárása keretében e fejezetet is az MTA-Soros Alapítvány kétéves ösztöndíja segítségével dolgoztam fel. 1. Eddig ez a - véleményem szerint igen lényeges - kérdés teljesen ismeretlen és elemző részletességgel feldolgozatlan maradt. A jelen tanulmány levéltári főforrásául is a várszámadások szolgáltak, melyekre való hivatkozástól a Kiadó kérésére a terjedelemre való tekintettel el kellett tekintenem, mivel azok 200 jelzettöbblettel növelték volna a stúdium terjedelmét. A felhasznált várszámadások levéltári jelzetei a következők: MOL. E 554. 34. csomag 7 db kötet. (Fol. lat. 2128.) MOL. E 554. 13-14. (Fol. lat. 1180.) Jerney Gyűjtemény. XXIV. kötet. Iratgyûjtemények B/13. (Ráday Könyvtár.) 2. HKA. U. Gb. 389. 6v. 3. HKA. U. Gb. 387. 278. 67